2030-ig kellene az uniós mezőgazdasági területek negyedét átállítani ökogazdálkodásra. A többi között ezt is tartalmazza az Európai Bizottság márciusban kiadott 2021-17 közötti időszakra szóló Ökogazdálkodási Cselekvési Terve. Magyarországon komoly a lemaradás a szakértők szerint, a megtermelt alapanyagok nagy része feldolgozva érkezik vissza, az ágazat szereplőinél nem realizálódik a magas hozzáadott érték.
Az Európai Unió „Termelőtől a fogyasztóig” mezőgazdasági stratégiáját támogató dokumentumban a biotermékek keresleti és kínálati piacának további bővítéséhez szükséges iránymutatások és konkrét intézkedések szerepelnek.
Az Ökológiai Cselekvési Terv olyan eszközöket biztosít a tagállamok számára, amelyek lehetővé teszik az ökológiai gazdálkodásban rejlő potenciál kiaknázását az európai mezőgazdaság fenntartható pályára állítása és versenyképesség- megőrzése érdekében.
Az Európai Bizottság a biogazdálkodás népszerűsítéséért és az ökológiai termékek iránti, fokozódó kereslet további fellendítéséért 49 millió eurót különít el agrárpromóciós pályázataiban.
Továbbá az uniós kutatási keretprogram, a Horizon Europe agráriumot érintő büdzséjéből is arányos, 25 százalékos ráfordítást ígér az ökológiai gazdálkodás javára. A tagállamok pedig nemzeti szintű ökológiai cselekvési terveikben fejtik ki, hogy a közös agrárpolitika biztosította forrásokból milyen lépésekkel járulnak hozzá az uniós célkitűzés eléréséhez.
„A terv egyik legfontosabb célja a biotermékek iránti kereslet és a fogyasztói bizalom növelése mellett az ökológiai átállás széles körű motiválása és a biogazdálkodásra épülő élelmiszerpályák támogatása.
A terv példaként emeli ki a biogazdálkodást az európai mezőgazdasági szereplők számára, hiszen az természeténél fogva szigorúbb környezetvédelmi normák és elvrendszer szerint működik.
Ugyanakkor arra is szükség van, hogy a biogazdálkodás fenntarthatósághoz való hozzájárulását folyamatosan fejlesszük és széles rétegnek kommunikáljuk” – mondta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója a Very Important Planetnek.
Varga Korinna hozzátette, a mezőgazdasági területek ökogazdálkodásra történő átállításánál nem kell tagállamonként elérni a 25 százalékot 2030-ig, hiszen van olyan ország, ahol ezt az értéket már teljesítették, a célkitűzés az Európai Unió átlagára vonatkozik. Magyarország esetében sem lenne reális a 25 százalékos arány teljesítése, figyelembe véve, hogy a jelenlegi terület méretet kilenc év alatt kellene ötszörözni. Az Unió mindenesetre díjazza a jó gyakorlatokat, évente szervez ökológia napot az ágazat szereplőinek, és nyomon követi a cselekvési tervek végrehajtását.
„A Bizottság azt is szorgalmazza, hogy a nyilvános és közétkeztetés, így például az iskolai étkeztetés alapját egyre nagyobb arányban az ökológiai gazdálkodásból származó friss, helyi élelem, azaz biotermékek jelentsék.
Ezzel párhuzamosan a zöld közbeszerzések fontossága is megnő. Magyarország ebben már megtette az első lépést, hiszen egy új jogszabály értelmében a hazai közétkeztetésben is előny, ha a beszállító ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagokat biztosít.
A tagállamoknak a zöld közbeszerzések tekintetében is nemzeti szinten meghatározott, reális célértékeket kell felmutatniuk” –tette hozzá.
Az Ökogazdálkodási Cselekvési Terv támogatja a hozzáadott érték növelését, vagyis a feldolgozást főként helyi és kisüzemi szinten, valamint az értéklánc szereplői közötti együttműködések megerősítését, amiben itthon még fejlődni kell.
A Magyarországon megtermelt öko alapanyagok 80 százaléka sokszor azonnal külföldre kerül, és már feldolgozva érkezik vissza, így az ágazat szereplőinél nem realizálódik a feldolgozással járó magas hozzáadott érték.
A szakember szerint a biogazdálkodóknak és feldolgozóknak nincs jól kiépített kapcsolata és érdekérvényesítő ereje sem az élelmiszer-kereskedelmi üzletláncokkal szemben. Ezért is ösztönzi a terv a tagállamokat arra, hogy külön forrásokat nyújtsanak ökológiai termelői szervezetek létrehozására.
„Az cselekvési terv felismeri, hogy a világjárvány erősen megnövelte a globális élelmiszer ellátás kiszolgáltatottságát, rámutatva a regionális és lokális szinten erős, rövid élelmiszerláncaink fontosságára. Továbbá arra, hogy a helyi élelmiszer biztonság egy széles körben elismert és támogatott, a lakosságot kiszolgálni képes, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdálkodói réteg nélkül nem valósítható meg” – emelte ki Varga Korinna.
Mindezek mellett a dokumentum kiemelten kezeli az ismeretterjesztést, a mezőgazdasági szaktanácsadók szerepének megerősítését, valamint az ökológiai gazdálkodás kutatás-fejlesztésének támogatását.
Az ökológiai gazdálkodás területén ugyanis alapvető szükséglet az innováció, hiszen fenntartható, új megoldásokat kell fejleszteni azokra a kihívásokra, amelyeket a mai main-stream mezőgazdaságban kémiai anyagokkal oldanak meg.
„Fenntartható talajművelés, kémiai növényvédőszer-mentes mezőgazdaságra való átállás, genetikai erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzése, a mezőgazdaság diverzifikációja, fenntartható halászat, és a rövid élelmiszerláncok fejlesztése. Most ezek a témák határozzák meg a kutatási pályázatokat, amelyeket módszertanban többszereplős, élő laboratóriumi megközelítéssel kell majd megvalósítani” – mondta a szakember.
