Azoknál a szarvasmarháknál, amelyeknél a legelést fehérjedús mesterséges takarmányra cserélik, az emberi anyagcsere betegségeihez hasonló problémák jelentkeznek. Az ilyen állatok húsának fogyasztása az emberi szervezetre is rossz hatással van, felerősítheti a népbetegségeket.
Boros G. László, a Kaliforniai Egyetem orvos kutatója és három itthon tanuló magyar egyetemista közös tanulmány írt a témáról, amelyben a legelőn etetett marhák glükóz-és zsírsavanyagcseréjét hasonlították össze a mesterséges takarmányokkal táplált állatokéval.
A tanulmányt a kutatón kívül Répás Zoltán, a Debreceni Egyetem hallgatója, Gyalai Ingrid Melinda, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, Boros Eszter Anna, az Aura természetgyógyász iskola hallgatója és a BBDHealth alapítója jegyzi.
Egy nemrég megjelent összehasonlító biokémiai cikk alapján megérthetjük a szabadon legelő, illetve a nagyipari táppal etetett marhák tejének, termékeinek, húsának és zsírjának előállításához szükséges biokémiai reakciók jelentősen eltérő hátterét.
A legfontosabb, hogy a táppal etetett állatok által felhasznált alapanyagok, az úgynevezett szubsztrátok magasabb deutérium tartalommal bírnak. A deutérium, más néven nehézhidrogén, egy extra neutron miatt dupla súllyal és mérettel rendelkezik. A magas szénhidrátalapú, vagyis deutériumdús, táplálkozás pedig hatalmas pusztításra képes szervezetünkben, fizikailag tönkreteszik sejtjeink energia infrastruktúráját, a mitokondriumokat.
Az ezekből az állatokból készült tej- és hústermékek hosszabb távú fogyasztása az anyagcserénkkel kapcsolatos népbetegségek kialakulására is magyarázat lehet részben.
Ilyen a cukorbetegség, az elhízás és a rák, ezek mind a rossz anyagcsere „ujjlenyomatatait” hordozzák a táppal etetett tehenek esetében is.
A tudományos cikkből az is kiderül, hogy a mesterséges táppal való etetés kisiklatja a természetes legeltetés mellett megfigyelhető, alacsony deutériumtartalmú, természetes ketogenikus (magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú), zsíralapú szubsztrátokat használó biokémiai folyamatokat. Ezek a folyamatok a füvet legelő marhák testének alacsonyabb deutériumszintjét igyekeznek biztosítani természetes anyagcsere-ketózis mellett.
A mesterséges táppal takarmányozott marhák ezzel szemben aminosavakat és telített, páratlan szénláncú zsírsavakat használó enzimreakciókon keresztül, azaz emelkedett deutériumkörnyezetben állítják elő a tej-és húsállományt építő szerves molekulákat, a cikkben vizsgált több hónapos szoptatási időszakban.
Mindez azért fontos, mert a később táplálékként elfogyasztott, táppal etetett marhákból származó termékek, a tejtermékek, a húsok és a zsírok magasabb deutériumtartalma több korcsoportot egyszerre érintő anyagcsere-népbetegségek kiváltó vagy fenntartó oka, illetve ezek megértésének és kezelésének kulcsa is lehet.
Holstein-fríz kísérlet
A cikk szerint a Holstein–fríz teheneket ellésük után 180 napig kétféleképpen etettek, vagy mesterségesen kevert táppal, vagy természetes legelőn kaszált fűvel. A szerzők feltárják az állatok fehérje, glükóz- és zsírsav-anyagcseréjét a táplálékból felhasznált alapanyagok, enzimreakciók és hormonális háttér feltérképezésével. Rendszeresen tej, vér- és májszövetmintákat vettek anyagcseretermékek, hormonok, génkifejeződés és a fehérjék vizsgálatának részletes elemzése céljából.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben a szarvasmarha génmódosított táplálékot kap, az rossz hatással van a citromsavciklus bizonyos folyamataira, roncsolódnak a sejtjei, lassulnak a mitokondriumban lévő nanomotorjai, hiszen deutériumban gazdag tápanyagot kap.
Ábra: Jelentősen eltérő deutérium tartalmú alapanyagok feldolgozásához szükséges biokémiai reakció architektúrák mesterséges marhatáppal etetett (narancs szín) és fűvel etetett (zöld szín) takarmányozási stratégiák mellett, tejelő tehenekben.
A vizsgálat alapján nyilvánvaló, hogy legeltetés helyett a marhák táppal való takarmányozása jelentős módon megváltoztatja a mitokondriumok szubsztrátellátását és ezzel károsítja a mitokondriális mátrix deutérium csökkentő funkcióját tej- és hústermelés közben.
A cikk tanulsága szerint tehát feltételezhető, hogy a mesterségesen takarmányozott állatok deutériummal túlterhelt termékeinek lebomlása, azok emberi szervezetbe építése, illetve azokból a biológiai energia előállítása közben termelődő víz is deutériummal szennyeződik, ami az emberi szervezetben is anyagcsere betegségekhez vezethet.
Borítókép: Pixabay/ milesz
