A fenntartható életmódot húsvétkor sem kell félretenned: ezzel az öt tippel segítünk az ünneplést zöldebbé tenni.
1. Kevesebb húst, több növényi alapú fogást az ünnepi asztalra
Amikor fenntarthatóságról beszélünk, sokszor szóba jön a helyben termelt élelmiszerek vásárlása, az újrahasznosítás, az energiahatékonyság.
A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy az életmódodnak két fő szempontjára érdemes leginkább odafigyelni, ha környezettudatos szeretnél lenni: arra, hogy mit eszel, és arra, hogyan közlekedsz.
Pontosabban: ha az autó helyett kerékpárral vagy tömegközlekedéssel jársz munkába, a repülést kerülöd, a hús helyett pedig a növényi alapú élelmiszereket részesíted előnyben, azzal nagyságrendekkel jobban csökkentheted a szénlábnyomod, mintha ezeket figyelmen kívül hagyva mondjuk csak a műanyag kerülésébe, az újrahasznosításba fektetnél energiát.
Bár a helyi termelők előnyben részesítése is fontos szempont, ennél nagyobb jelentőséggel bír maga az élelmiszer típusa: a hús- és tejtermékek előállítása óriási terhet ró a légkörre és a föld-és vízhasználatra is, több tízszer vagy akár százszor annyit, mint a növényeké. Ezzel szemben a legtöbb élelmiszer szénlábnyomának kevesebb, mint tíz százaléka származik a szállításból.
El lehet tehát képzelni, hogy a húsvéttal együtt járó megnövekedett globális húsfogyasztás mekkora terhet ró az egyébként is aggasztó környezeti válságra—a legnagyobb hatásfokkal bíró lépés tehát az ünnepek alatt az, ha nem a hagyományos, húst hússal tálaló menüre fókuszálsz, hanem megpróbálsz növényi alapú fogásokat is beiktatni. Talán itt az ideje egy akár teljesen vegán menüt az asztalra tenni.
Az internet tele van növényi alapú receptekkel, és akad köztük számos húsvéti fogás is.
2. Jól nézd meg, milyen csokit adsz a locsolóknak
A hús mellőzése mellett persze akad más szempont is, amire érdemes odafigyelni. A hús- és tejtermékek mellett a csokoládénak is jelentős a szénlábnyoma, és ezt csökkentheted azzal, ha olyan csokit választasz, ami pálmaolajmentes, minimális csomagolás van rajta, és a Fair Trade kakaóprogram része.
3. Ne adj élő állatot ajándékba
Aranyosak a nyuszik és a kiskutyák, a gyerekek is imádják őket, ennek ellenére felelőtlen választás húsvétkor élő állatot ajándékba adni. Egyrészt az évnek ebben a szakaszában rengeteg illegális szaporító számít erre az igényre. Ezek az emberek rossz körülmények között, megfelelő képesítés nélkül nevelik az állatokat, arról nem is beszélve, hogy az állatmenhelyek tele vannak gazdira váró kisállatokkal, a szaporítók tőlük veszik el az örökbefogadás lehetőségét.
Másrészt az állat nem csak húsvét alatt igényel figyelmet: a nyulak akár 12 évig, a kutyák fajtától függően akár 18 évig is élhetnek. Ez hosszú és fáradalmas felelősséget, mindennapi gondozást jelent, és az anyagi vonzata sem elhanyagolható. A megajándékozott gyerek izgatottsága sok esetben nem tart néhány napnál tovább. Élő állat helyett válassz tehát olyasmit, ami nem jár évtizedekig tartó felelősséggel.
4. Hanyagold a műanyag dekorációt
Húsvétkor megtelnek az áruházak polcai műanyag dekorációs elemekkel. Ezeknek az előállítása egyrészt rengeteg szén-dioxid-kibocsátással jár, másrészt pedig ezeknek a silány minőségű műanyag tárgyaknak az előállításához vegyszereket és lágyítókat használnak, amik a gyártás során és kidobás után is káros anyagokat juttatnak a környezetbe, és az emberi egészségre is ártalmasak.
Ezek helyett sokkal jobb megoldás, ha te magad készítesz természetes anyagokból díszt az ajtóra, asztalra.
5. Ne ess a túlvásárlás hibájába
Az élelmiszerpazarlás a hétköznapi életben is hatalmas fenntarthatósági problémát jelent: egyrészt az előállításhoz szükséges erőforrásokat is elpocsékoljuk vele, másrészt a lerakókban összegyűlő élelmiszerhulladék óriási mértékben hozzájárul a globális metánkibocsátáshoz. Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy éves szinten kidobott 1,3 milliárd tonna élelmiszer négyszer több mint ami a világon éhező 800 millió embernek elég lenne.
Az ünnepek alatti vásárlás értelemszerűen felerősíti ezt a problémát: legtöbben hajlamosak vagyunk túlzásba esni, és annyi élelmiszert vásárolni, amiből egy kisebb hadsereg is jóllakna.
Ez érthető, hiszen senki nem szeretné, ha a vendégül látottak éhesek maradnának, azonban szinte mindig kiderül, hogy közel annyi ételre sincs szükség, mint amennyi az asztalra kerül. Gondold jól át, mi az a mennyiség, ami tényleg el fog fogyni, mielőtt nagybevásárlást tartasz.
A képlet tehát egyszerű: a jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan még jobb napokon is, az ünnepek alatti túlfogyasztással pedig még nagyobb terhet rovunk a környezetre. Egy kis odafigyeléssel, a szokásaink megváltoztatásával tehetünk érte, hogy ezt a terhet enyhítsük.
A szerző a Zöld Front Ifjúsági Mozgalom tagja, környezetgazdálkodás szakos hallgató a dániai Erhvervsakademi Aarhus egyetemen. Kutatási területe a klímaváltozás és a környezetpolitika
Borítókép: jatocreate/Pixabay
