A Facebookról értesülhetett február elején a Zsámbéki-medence lakossága az M100-as új nyomvonalának terveiről. Az Esztergomot az M1-es és M7-es autópályákkal összekötő szakaszt úgy tűnik, hogy a korábban tervezetthez képest a budai hegyvidéktől távolabb, nem természetvédelmi területen fogják kialakítani. A nyomvonal változtatása egyben azt is jelentheti, hogy az elkerülő útnak kisebb hatása lesz Budakeszi átmenő forgalmára.
Az M100 gyorsforgalmi út megépítéséről és a várható nyomvonalról Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti stratégiai államtitkára a közösségi oldalán számolt be.
A beruházás többségében a 12 települést tömörítő Budakörnyéki Önkormányzati Társulás lakóit érinti.
„Elsősorban Zsámbékot, Tököt, Tinnyét és Perbált, ezeken a településeken megy keresztül az a 102-es út, ami Dorog és Esztergom ipari területeit köti össze az M1-es és M7-es autópályával. Ezek az önkormányzatok már régóta szorgalmazzák az elkerülőutat, és az ott lakók egészsége, nyugalma, és nem utolsósorban közlekedésbiztonsági szempontból is nagyon jó lenne, ha már megépülne az M100-as” – mondta Győri Ottilia, a társulás elnöke a Very Important Planetnek.
Nincs mindenki számára megfelelő nyomvonal
A tervek szerint az M1-es autópályát három sávosra bővítik Budapest és Bicske között. Az M100-as Bicskétől Esztergomig épülhet, illetve az M0 északi körgyűrűjének végétől, ezzel párhuzamosan a budakalászi csomóponttól indulna nyugati irányba az M10-es út. Utóbbi Solymár térségében becsatlakozna az Óbudáról kifelé tartó Bécsi út – 10-es elkerülő útba és együtt észak-nyugati irányba haladva valószínűleg Kesztölc környékén érné el az M100-as gyorsforgalmi utat.
Az északi szakaszon a nyomvonal Budakalász, Üröm és Pilisborosjenő településeket érinti. Az M0-s M1-es és a 10-es főút közé tervezett, nyugati szakasza eredetileg a Budaörs–Budakeszi–Nagykovácsi–Óbuda nyomvonalon épült volna meg, tavaly azonban úgy döntöttek, hogy egy budai hegyvidéket megkímélő verzió valósul meg.
„A korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy Budakeszi közlekedését jelentősen könnyítené az éppen aktuális nyomvonal. Természetesen nekünk hasznosabb lett volna, ha minél közelebb van az elkerülő út, de össztársadalmi szempontból, amennyiben a társulás területén élők életét megkönnyíti, ez a megoldás is megfelelő” – tette hozzá Győri Ottilia, aki Budakeszi polgármestereként is érintett a fejlesztésben.
A helyieket minden megoldás érdekli
A Zsámbéki-medence ingázói már régóta küzdenek a Budakeszi út megnövekedett forgalmával, több egyeztetést követően a problémára a Budapest Fejlesztési Központ által januárra elkészült tanulmány jelenthet megoldást.
Budakeszi és Budapest között szakaszosan alakítanának ki buszsávokat, ami együtt jár közműkiváltásokkal, zöldterületek tervezetesével, javítva a gyalogosok és biciklisek közlekedésének feltételeit is.
Megoldást keresnek a buszvégállomásoknak a Pátyra és Telkire vezető utak mellé telepítésére, és arra, hogyan lehetne a gépkocsiforgalmat Budaörs felé, az M1-es autópálya felé irányítani.
„A Budakeszi útra, és a település főutcájára szánt buszsáv terveztetésére, valamint a hozzá kapcsolódó járulékos elemekre már kiírták a közbeszerzési eljárást, ha ez lezárul, akkor jöhet a társadalmi egyeztetés és a tervezés. Ez a fejlesztés 2022 nyarán készülhet el” – mondta a polgármester.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti stratégiai államtitkárának bejegyzése szerint az M100-as elkerülőút terveit még idén elfogadják, a közbeszerzés után pedig jövő év elején tehetik le az alapkövet.
Borítókép: Wikipédia
