A II. világháború lezárásaként ledobott amerikai atombombák 150-200 ezer ember halálát okozták Japánban, és további százezrekben váltottak ki sugárfertőzést. Hirosima vagy Nagaszaki túlélői közül 130 ezren mégis megélték 2020-at és a koronavírust. Nyilvántartanak 165 embert, aki a világtörténelem mindkét atomtámadását túlélte 1945 augusztusában, közülük a legismertebb, Jamagucsi Tsutom 60 évig hallgatott. Nyolcvan éves kora után jött rá, hogy élete küldetése a nukleáris technika elleni fellépés.
Little Boy és Fat Man
A világjárvány közepén néha olyan torz gondolataink támadnak, hogy ennél még egy háború is jobb lenne – de ezt inkább ne próbáljuk ki. Legfeljebb a hidegháborúra cserélnénk el a koronavírust, atomháborúra semmikép.
1945 nyarán Hirosima és Nagaszaki pokollá változott, embertelen véget ért így a történelem legkegyetlenebb háborúja.
Az amerikai atombombáknak nevet is adtak, a japán halottaknak a számát sem ismerjük. Augusztus 6-án és a következő négy hónapban Little Boy 70-126 ezer civil és 20 ezer katona halálát okozta Hirosimában. Augusztus 9-én és az utána jövő negyed év alatt Fat Man 39-80 ezer embert ölt meg Nagaszakiban. Maga a robbanás és az égési sérülések mellett a sugárbetegség végzett tízezrekkel.
Egyszeres és kétszeres túlélők
A túlélőket japánul hibakusáknak nevezték el, összesen 650 ezer ilyen embert tartanak számon, akik közül mintegy 130 ezren megélték 2020 augusztusát, vagyis az atomtámadások 75. évfordulóját – és a világjárványt. Nyilvántartanak 165 olyan embert is, aki mindkét atomtámadást túlélte, ők Hirosima után ugyanis éppen Nagaszakiba menekültek. Közülük a legismertebb Jamagucsi Tsutom 94 évig élt, tíz éve, 2010 januárjában hunyt el békében, miután hatvan év hallgatás után végre elmondta a történetét.
A mérnöki végzettségű Jamagucsi Tsutom 1945-ben Nagaszakiban élt, de egy három hónapos üzleti úton Hirosimában járt az év nyarán. Augusztus 6-án már a hazatérésre készült két kollégájával, de a vasútállomásról vissza kellett térniük a munkahelyükre, mert Jamagucsi ott felejtett valamit. Reggel 8.15-kor az utcán érte a robbanás, elmondása szerint előbb hatalmas villámlást észlelt az égen, majd a földhöz csapódott. Egyszerre teljes sötétség vette körül, amelyben minden lángra kapott. Aztán síri csend következett. Néhány órával később tért magához és jött rá, hogy életben maradt. Beszakadtak a dobhártyái, átmenetileg elveszítette a látását, súlyos égési sérüléseket szenvedett a bal oldalán.
Hatvan év csend
Jamagucsi Tsutom az első atomtámadás után menedéket keresett, majd elindult felkutatni a kollégáit. Mindkettőt életben találta, éjszakára fedett helyre húzódtak, majd másnap vonattal visszautaztak Nagaszakiba. Miután ellátták a sebeit, augusztus 9-én munkára jelentkezett. 11 órakor éppen Hirosima részleteiről számolt be a főnökének, amikor az újabb atombomba becsapódott – ismét három kilométerre tőle. Ezt újabb sérülés nélkül, eszméletvesztéssel megúszta, de utána egy hétig hányt és magas láz gyötörte. Feleségével és gyermekeivel együtt sugárfertőzést kapott.
Az újabb sokk hatására évtizedeken át magában tartotta mindazt, amit a két atomtámadásban átélt. 2005-ig szűk körben sem beszélt róla, 89 évesen nyilatkozott először, és a nukleáris technika ellenzőjeként beszédet mondott az ENSZ meghívására.
90 esztendősen a kétszeres túlélőkről szóló dokumentumfilmben is szerepet vállalt.
Soha nem akarta magára felhívni a figyelmet kétszeres túlélőként, mígnem rájött arra, hogy ő éppen azzal kapott küldetést a világ számára, amit 1945-ben Hirosimában és Nagaszakiben átélt.
Kiemelt kép: Little Boy tartalékbombája egy londoni kiállításon. Forrás: Wikipedia Commons
