Az argentin Jorge Mario Bergoglio közvetlenségét abban a pillanatban meg lehetett érezni, amikor 2013. március 13-án először lépett Ferenc pápaként a római Szent Péter térre, a nyilvánosság elé. Azóta is, folyamatosan úgy tud az emberek szívéhez beszélni, hogy közben a bolygónkat érintő legégetőbb kérdésekre is választ ad. 2020. karácsonyán honlapunk témáihoz kapcsolódó gondolataiból válogattunk: világjárványról, Amazóniáról, migrációról, biodiverzitásról, autizmusról, szegénységről, autózásról, biciklizésről és a teendőinkről beszél. A szívtől a kézig című könyvéből, a Vatican News és a Magyar Kurír oldaláról idézzük.
A Föld kizsákmányolásáról, az eltűnő munkakultúráról, a pénzimádatról
„A világ vagyonának 80 százaléka az emberek 20 százaléknak a kezében van. Mondhatná nekem valaki: »Atyám ne beszéljen így! Hát Ön kommunista?!« Nem, nem, ezek statisztikai adatok! És ki fizeti meg ezt? Az emberek, Isten népe: a kihasznált lányok, a munkanélküli fiatalok. És a fiataloknak nincs munkakultúrája, mert nincs munkája! A Föld halott, mert esztelenül kizsákmányolták. És így haladunk tovább. A világ felmelegszik és miért? Mert pénzt kell keresnünk! A pénzimádat bűnébe estünk!”
Autózásról és biciklizésről papnövendékeknek
„Nagyon nem érzem jól magam, amikor egy papot vagy nővért divatos autóval látok – ez így nem megy.
Most biztos azt gondoljátok magatokban: »Akkor biciklivel kellene járnunk?« Igen, a bicikli nagyon jó. Azt gondolom egyébként, hogy az autó szükséges a sok munka miatt, amikor sok helyre kell rövid idő alatt eljutni, de akkor vegyetek egy szerényebb autót. És ha a szép autó tetszik, gondoljatok arra, hogy hány gyerek hal éhen a világon. Az öröm nem abból születik, amit birtoklunk!”
A koronavírus okozta világjárvány első hullámáról
„Nem tudom, hogy ez a természet bosszúja-e, de minden bizonnyal a természet válasza. A vírus kirobbanása alkalom arra, hogy az emberek kicsit visszavegyenek a tempóból, a fogyasztásból, és többet megtanuljanak a környezetükről. Nem foglalkoztunk a közelmúlt katasztrófáival. Ki beszél már az ausztrál erdőtüzekről?
Ki beszél arról, hogy tizennyolc hónappal ezelőtt egy hajó át tudott hajózni az északi sarkon a gleccserek olvadása miatt? Ki beszél az áradásokról?”
A második hullámról
„A pandémia megmutatta, hogy mennyire sebezhetőek vagyunk, és mennyire egymáshoz kapcsolódik az életünk. Ha nem törődünk egymással, kezdve a legutolsókkal, akiket leginkább sújt a járvány, beleértve a teremtett világot, akkor nem tudjuk meggyógyítani a világot.”
Az emberek színéről és méltóságáról
„A teremtés harmónia, amire meghívást kaptunk, hogy éljük és ismételjük meg ezt a harmóniát. Ebben a közösségben, ebben a harmóniában, mely közösség, Isten az élet nemzésének és őrzésének a képességét adja nekünk, hogy dolgozzunk és vegyük gondunkba a Földet. Minden személyben, legyen bármilyen színű, nyelvű vagy állapotú, az emberi méltóságot kell meglátni. A harmónia ugyanis arra vezet, hogy felismerd az Isten teremtette emberi méltóságot.”
Amazóniáról és a biodiverzitásról
„Amazónia reprezentatív és döntően fontos hely. Az óceánokkal együtt döntő mértékben járul hozzá bolygónk túléléséhez
Az oxigén, amelyet belélegzünk, jórészt onnét érkezik. Ez a magyarázata annak, hogy az őserdők kiirtása az emberiség kiirtását jelenti. Továbbá az Amazonas-medence kilenc államra terjed ki, tehát nemcsak egy nemzetet érint. És az amazóniai biodiverzitásnak, a növény- és állatvilágnak a páratlan gazdagságára gondolok: csodálatos! A lakosság életét és a térséget fenyegető veszélyek a társadalom uralkodó rétegeinek gazdasági és politikai érdekeiből származnak.”
A migrációról és Afrikáról
„Sosem szabad megvonni a legfontosabb jogot, az élethez való jogot. A bevándorlók elsősorban azért jönnek, mert háború vagy éhség elől menekülnek, a Közel-Keletről és Afrikából. Ami a háborúkat illeti: keményen dolgoznunk és harcolnunk kell a békéért. Az éhezés főleg Afrikát érinti. Az afrikai földrész kegyetlen átok áldozata: a kollektív képzeletvilág szerint mintha ki kellene zsákmányolni. Ellenben a megoldás egyik része a beruházás, hogy segítsük megoldani problémáikat és így megállítsuk a migrációs áramlatokat
A felkavaró tényekről, adatakról
„A Laudato si’ (Dicsértessék) nem zöld enciklika, hanem szociális enciklika, mely egy zöld valóságon, a teremtett világ védelmén alapul. (…) Néhány hónapja hét halász azt mondta nekem: »Az utóbbi hónapokban hat tonna műanyagot gyűjtöttünk össze.«
Minap olvastam egy hatalmas izlandi jéghegyről, amely szinte teljesen elolvadt: síremléket állítottak neki.
A szibériai erdőtűz hatására Grönlandon a jégtakaró tonnaszámra olvadt el. A Csendes-óceánon az egyik ország lakói elköltöznek, mert a sziget, amelyen most élnek, húsz év múlva nem lesz többé. De az adat, amely leginkább felkavart, egy másik. A túlfogyasztás napján július 29-én kimerítettük a 2019-re jutó összes megújuló erőforrást. Július 30-tól elkezdtünk több erőforrást felélni, mint amennyit a bolygó egy év alatt újratermelni képes. Ez rendkívül súlyos. Világméretű vészhelyzet van.”
Politikáról és bányákról
„Fel kell számolni az összejátszást és a korrupciót. Konkrét vállalásokat kell tenni, például a külszíni bányák terén, melyek megmérgezik a vizeket, számtalan betegséget okoznak.”
Autista gyermekekről egy osztrák intézményben
„Házatok neve »Sonnenschein«, Napsugár! El tudom képzelni, hogy a felelősök miért is ezt a nevet választották! Azért, mert az otthonotok egy napfényben fürdő csodálatos virágos réthez hasonlítható, melynek virágai éppen Ti vagytok. Isten ezt a világot színes virágok nagy változatosságával teremtette. Minden virág szép a maga egyetlen módján. Közülünk is mindenki szép az Isten szemében és Ő szeret minket.”
Zéró emisszióról, újrahasznosításról a Vatikán változásáról
„A világ legkisebb állama, a negyvennégy hektáron elterülő Apostoli Szentszék a zéró emisszió elérése érdekében egyebek közt folytatja hagyományos üzemanyaggal működő gépkocsiparkja lecserélését elektromos vagy hibrid gépkocsikra, az erőforrások, köztük főleg a víz felhasználásának racionalizálását és a faültetést. A Vatikán már 2008-ban megkezdte napelemek felszerelését, 2019-ben betiltotta az egyszer használatos műanyagzacskókat, a területén termelődő hulladék 65 százalékát már újrahasznosítja, és ezt az arányt 2023-ra 75 százalékra növeli.”
A járvány utáni feladatainkról és a szegénységről
„A járvány elmúlására a legrosszabb reakció az volna, ha még lázasabb fogyasztásba és önzésbe kezdene a világ, mint amit előtte folytatott.
A gazdasági modellek közvetlen céljának nem csak a profitnak és a politika támogatásának kell lennie, figyelmen kívül hagyva, hogy ezek milyen emberi, társadalmi és környezeti károkat okoznak. Nem elég testvéreinknek csak a legalapvetőbb szükségleteit kielégíteni, hanem el kell fogadnunk, hogy a szegényeknek is joguk van ott ülni a megbeszéléseken, részt venni a vitákban, hogy utána megtermelhessék javaikat. Ez a modell meghaladja a jóléti államét.”
Kiemelt kép: Pixabay/guntherzimmermacher
