Sportcentrum műfüves futball-, tenisz-, kosárlabdapályával, mellé négycsillagos szálloda, ökocentrum, hatalmas parkoló és kikötő: kiemelt állami beruházásként ez jelentené a Fertő-tó kicsi magyarországi részének jövőjét. A Very Important Planetnek nyilatkozó Jakál Adrienn soproni önkormányzati képviselő, valamint Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő szerint mindennek nem egy ikonikus nemzeti park területén van a helye.
„Két éve azt mondták, két év múlva itt áll majd a szálloda, de a közbeszerzést a vízjogi engedélyes munkákról csak most nyerte meg Mészáros Lőrinc cége. Azóta a nádast párszor levágták, szemetet szedtek a nád körül, tereprendezés is történt, de más nem, miután lezártak egy hatvan hektáros állami területet” – mondta megkeresésünkre Jakál Adrienn soproni önkormányzati képviselő, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja a Fertő-tóhoz kiemelt állami beruházásként tervezett négycsillagos szálloda és sportkomplexum kapcsán.
A párt törvényjavaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a kiemelt állami beruházásokról kötelező legyen egyeztetni az érintett önkormányzatokkal és a helyben élőkkel. Jakál Adrienn közben Sopronban is igyekszik megállítani az építkezést.
Honnan lesznek hajók és hogyan lehet hajózni?
„Ha tartanak közgyűlést november végén, elé viszem az ügyet, ha a világjárvány miatt elmarad, egyesével keresem levélben a képviselőket – folytatta kérdésünkre a következő lépésekkel kapcsolatban. –
Még meg lehet akadályozni, hogy visszafordíthatatlan folyamatok kezdődjenek.
A Fertő partnak egyetlen, szűk része van, ahol magyar területen lehet strandolni, turistaként járni, itt nagyon komoly változást jelentene egy négycsillagos szálloda építése. Nem nekünk épülne ez sem, az osztrák oldalon nincs is ilyen hotel. A szintén ide tervezett ökocentrum tervét jobban el tudom fogadni, bár sok értelmét annak sem látom. Kérdés a szennyvízelvezetés is, de a talaj adottságai miatt sem olyan egyszerű itt egy szállót felhúzni.”
Mint hozzátette, a környéken már így is kivágtak több száz fát és letaroltak számtalan cserjét. A Fertő tó vízszintjének változása is további problémákat jelent Jakál Adrienn szerint, hiszen ezen a nyáron extrém alacsonyra apadt a vízszint. Márpedig elmondása szerint a jelenleginél jóval nagyobb kikötőt terveznek a magyar oldalra, így kérdés, honnan lesznek hajók és hogyan lehet hajózni, még akkor is, ha az osztrákoknak van tervük a vízpótlásra.
A nyáron bejárta az építkezési területet, az erről készített Facebook-bejegyzésében a politikus azt írta:
„A 2019-ben egyik napról a másikra lezárt terület ma úgy tűnik, mintha egy munka nélküli munkaterületen járnánk.
(…) Számításaink szerint eddig a terület őrző-védő tevékenységére körülbelül százmillió forintot, a projekt reklámozására mintegy 300 millió forintot költöttek. A környezetvédelmi aggályok mellett azt sem tudni, hogy kinek építenek közpénzmilliárdokból egy szállodát? Ki lesz az a szerencsés, aki befektetés nélkül teheti majd zsebre a hasznot? Ki lesz a célközönség, akit majd idevárnak kikapcsolódni? A korábbi árak mennyivel fognak majd emelkedni, és mennyire lesz ez inkább majd a NER elit magán üdülőhelye?”
Információhalászás a tónál
Jakál Adrienn bejegyzéseiből is egyértelmű, a témában nagyon nehéz információhoz jutni. Ezt csak megerősítette nekünk Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő, akit a Greenpeace ajánlott a figyelmünkbe, mint a Fertő tó Barátai helyi csoport tagját.
„Gyakorlatilag nincs publikus anyag a beruházásról, ez az egyik probléma – mondta megkeresésünkre a szakember. – Szinte nem kommunikálnak róla, pedig a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. oldalán ott lenne a helye.
Úgy kell összehalászni minden információt.
A nagy gond az, hogy olyan dolgok épülnek, amelyeknek nem itt van a helyük. A Fertő-Hanság olyan besorolású nemzeti parkok közé tartozik, mint a Yellowstone vagy a Yosemite Nemzeti Park Amerikában, ennyire értékes, ikonikus tájról van szó. Sok mindent magában foglal, Natura 2000-es terület, élőhelyek védettségét, vonuló madarak védelmét szolgáló Ramsari és UNESCO világörökségi terület.”
Az építkezés első fázisában a strandot és a kiszolgáló épületeket újítanák fel, Kun Zoltán szerint itt valóban rossz állapotban lévő, hetvenes-nyolcvanas évekbeli épületeket találunk, illetve ehhez a szakaszhoz tartozik egy sport komplexum is műfüves focipályával, teniszpályával, kosárlabdapályával. A második fázisban, amire júliusban megadták az építési engedélyt, hoznák létre itt a 100 szobás 4 csillagos szállodát, apartman házakat,
„Ez egy őrület – mondta – Van, aki úgy gondolja, hogy mindennek egy nemzeti park közepén kellene lennie? Ha a beruházás forgalmat generál, akkor újabb terhelést jelent a nemzeti parknak. Ha nem hoz, akkor minek építik őket? Százszobás, négycsillagos szállodát akarnak, miközben Sopron belterületén több hotel is bezárt.
Kemping, motel és huszonhat apartmanház kapna helyet, továbbá körülbelül 850 vitorlásnak lenne kikötőhelye és 450 evezőcsónaknak, mellé a 880 autót befogadó parkoló.
Ezekhez jönnének a kiszolgálóépületek és az ökocentrum, utóbbi a Tisza-tavi mintájára. Csakhogy a Tisza-tónál nem védett területre építették az ökocentrumot. A védett területen kívül mutatják be a tó értékeit, majd gyalog, csónakkal lehet végigjárni és felfedezni a környéket. Mindezt ráadásul közpénzből hoznák össze a Fertő-tónál. Ki lesz az üzemeltető? Elképesztő, hogy a magyar állammal kell hadakoznunk egy nemzeti parkért.”
Ez nem magyar belügy
Kun Zoltán felhívta rá a figyelmünket, hogy bár a környezeti hatásvizsgálat szerint elhanyagolható lenne az új beruházás hatása, két súlyos problémát lát ilyen szempontból is. Az nem derül ki, hogy az üzemeltetés alatt milyen hatást gyakorolna a komplexum a határon túlra. A vendégek közül ugyanis sokan nyilván átmennének az osztrák oldalra, forgalmat generálnának ott is, miközben a szomszédaink nem is kapták meg a terveket.
„Nem igaz, hogy támogatják a beruházást, bár itthon ezt kommunikálják
– tette hozzá. – Az osztrák oldal tőlem kap információkat arról, hogy mi készül itt. A másik nagy probléma, hogy Natura 2000-es területen kiemelt gazdasági-társadalmi igény esetén lehet építkezni, ennek viszont nem felelnek meg a tervek, semmiféle dokumentáció nincs ilyenről, így adtak rá mégis valahogy környezetvédelmi engedélyt. Bár nem uniós pénzből épülne a beruházás, e pontokat az Európai Unió is vizsgálja januártól egy hivatalos beadvány alapján.”
Az élővilág- és tájvédelmi szakértő rendelkezésünkre bocsátotta a 2017-ben készített Natura 2000-es hatásbecslési dokumentációt, ami alapján úgy látja, az építkezést – a jelenlegi és az engedélyezéskor érvényben lévő jogszabályok alapján is – el kellett volna utasítani, mert kiemelt közérdek nem jelölhető meg, ugyanakkor a negatív hatások mérséklése miatt kompenzációs intézkedésekre lesz szükség.
„Műfüves futballpálya egy nemzeti park közepén? Ilyen alapon építsünk tekepályát az Aggteleki cseppkőbarlangba. Mindez pedig nem magyar belügy, hiszen onnantól kezdve, hogy a terület a világörökség része, egy ausztrál vagy afrikai bennszülöttnek ugyanúgy köze van hozzá a beruházáshoz, mint nekünk. A nagy tavainkról szóló állásfoglalást több mint 70 civil szervezet írta alá, eszerint az alkotmányunk is garantálja a védelmüket a jövő generációi számára. Áder János idén ősszel tett vállalást a természeti örökségünk védelmére. Ez a beruházás az Alkotmánnyal és a köztársasági elnök szavaival is szembe megy, nem beszélve Ferenc pápa enciklikájáról, amely szerint a természet védelme az erő jele” – tette hozzá a természetvédő.
A témában megkerestük a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t is. Amint megérkeznek a Zrt. válaszai, közöljük őket.
Kiemelt kép: Pixabay/Schmid Reportagen
