Eredményesen engedték vissza a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba, természetes közegükbe a zárt téren szaporított ürgéket a Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kutatói. A visszavadított kolónia szaporulatát is nyomon követik.
Mielőtt az olvasó azt gondolná, hogy a Szent István Egyetemen elvégzett több éves visszatelepítési program az aranyos kisállatok romantikus mentőakciója, gyorsan szögezzük le, hogy a program eredeti címe:
„A ragadozók védelme a zsákmányaik védelmén keresztül. ”
Ebből kikövetkeztethető, hogy az ürgék szaporításának végső célja nem más, mint elegendő táplálék biztosítása a kerecsensólyomnak, a parlagi sasnak, vagy éppen a mezei görénynek.
„A hatvanas években még annyian voltak, hogy pénzt kapott, aki agyoncsapta őket, most aki erre vetemedik, kifizetheti a példányonkénti 250 ezer forintos eszmei értékét” – mondta a Very Important Planetnek Altbacker Vilmos , a Szent István Egyetem professzora.
A kutató szerint a mezőgazdaság szerkezeti átalakulása vezetett elsősorban az ürgepopuláció csökkenéséhez. A kisparcellás tájhasználat idején az állatok táplálékuk beszerzése után el tudtak bújni a ragadozók elől, erre ma már nincs lehetőségük. Hozzátette, további probléma, ha a települések határában elszaporodnak a kóbor kutyák és macskák, vagy a szürke varjak, mert azok teljesen el tudják pusztítani a szigetszerű kolóniák szaporulatát.
A ma már fokozottan védett, a pusztai életközösségben kulcsfajként számon tartott rágcsáló évente csak egyszer szaporodik, és a szabadban ritkán érik meg a két éves kort.
Ha viszont egy területen lecsökken a számuk, már egyévesen képesek szaporodni, mert nem akadályozza őket az a szociális stressz, ami elnyomja az ivarérést.
Az élőhelyek megváltozása egyaránt rossz az ürgéknek és a rá vadászó állatoknak is. Az extenzív legeltetéses állattartás visszaszorulásával eltűnnek a rövidfüves gyepek, a ragadozók így nem veszik észre a prédát, az ürge pedig nem jut hozzá az egyik alapvető táplálékához, a sarjúhajtáshoz.
A Szent István Egyetem Kaposvári Campusán 2015-ben kezdték befogni a tenyészállatokat a Raptorsprey Life+ program keretében. Az állomány klímakamrákban öt fokos hőmérsékletben vészelte át a telet, ami azért volt fontos, mert korábban is megfigyelték, a téli álomból történő felébredéskor van a legnagyobb esélyük szaporodni.
Két éve májusban hetven ürge született, közülük a tenyészetben maradó példányokat emberhez szoktatták, a kiengedésre jelöltek viszont zordabb kiképzést kaptak, hogy legyen esélyük az életben maradásra.
„A szaporulatot már kétszer engedtük ki a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba, olyan területre, ahol korábban nem éltek, így jól nyomonkövethető az állomány. Idén tavasszal visszafogtuk őket, és az állatokba beültetett chip segítségével megállapítottuk, hogy melyikük élte túl a kitelepítést. A chip nélküli egyedek befogása még izgalmasabb bizonyíték, hiszen ők már a helyszínen, természetes úton kellett szülessenek. A vizsgálatok alapján 2020 tavaszára az állomány a háromszorosára nőtt. Az ürgét egyébként nemcsak azért kell védeni, mert táplálék, hanem önmagáért is. Olyan lyukakat túr a földbe, ami létfontosságú más állatoknak, oda bújnak el a kétéltűek, hüllők, és különböző rovarok is” – mondta Altbacker Vilmos.
