Idén kicsit később jött tavalyhoz képest, három hetet csúszott, de azért elérkeztünk a túlfogyasztás napjához. De mi is ez a kifejezés pontosan, és ki foglalkozik vele egyáltalán?
A túlfogyasztás napja minden évben azt a dátumot jelöli, amikorra az emberiség feléli az összes biológiai erőforrást, amelyet a Föld még képes lehet újrahasznosítani abban az esztendőben. Idén ez három hetet csúszott tavalyhoz képest, augusztus 22-re tolódott ki.
A Global Footprint Network nevű világszervezet szerint az emberiség jelenleg 60 százalékkal használ fel több, erőforrást, mint amivel a Föld elbír – ez olyan, mintha 1,6 bolygón élnénk. A túlfogyasztás napjától pedig az év végéig az emberiség folyamatosan növeli azt az ökológiai hiányt. Az idei csökkenés a szervezet szerint történelmi léptékű, az 1970-es évek elején megkezdett mérések óta ez volt a legnagyobb elmozdulás a túlfogyasztás napjában egyik évről a másikra. 1970-ben még csak december 23-án értük el a határértéket.
A koronavírus-járvány pozitív hozadéka
A Global Footprint Network szerint azért késett ennyit ez a nap, mert az ökológiai lábnyomunk 9,3 százalékkal esett vissza január első napja óta.
Ez pedig egyértelműen a koronavírus-járvány miatt világszerte kialakult karantén miatt történt így. Lapunknak korábban a Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András is arról beszélt, hogy a szigorú karantén alatti két-három hónapos időszakban valóban sokat javultak az adatok, de szerinte mára az emberiség ugyanúgy viselkedik, mintha az időszak meg sem történt volna.
Az mindenesetre Global Footprint Network szerint is biztos, hogy az ökológiai lábnyom hirtelen visszaesése még mindig messze van ideálistól. Ahhoz jóval nagyobb léptékre lenne szükség, hogy helyreálljon az ökológiai harmónia, valamint az emberek jóléte közötti egyensúly, amit fenntarthatóságnak hívunk.
De mi is az az ökológiai lábnyom?
Az ökológiai lábnyom egy érték, amely azt fejezi ki, hogy a társadalomnak mekkora mennyiségű földre és vízre van szüksége saját maga fenntartásához, valamint az általa megtermelt hulladék elnyeléséhez. A mutató kiszámítható emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.
A Global Footprint Network pedig egy nemzetközi fenntarthatósági szervezet, amely azzal a céllal jött létre, hogy segítse világot abban, hogy a Föld ne élje fel minden tartalékát. 2003 óta több mint 50 országgal, 30 várossal és 70 globális partnerrel folytatnak együttműködést olyan tudományos betekintést nyújtva, amely nagy hatással volt a politikára és a befektetési döntésekre.
Az egyes lábnyomokra gyakorolt hatás
A pandémiának a karbonlábnyomra volt az egyik legkomolyabb hatása: 14,5 százalékos csökkenést állapított meg a szervezet január elseje óta.
Az erdészeti technológiák lábnyoma 8,4 százalékkal csökkent. Ebben erősen közrejátszott a kereslet előrejelzése, amely meghatározza a fatermést. Az erdészeti ágazat ugyanis előre jelezte az alacsonyabb keresletet, ez pedig gyorsan csökkentette a betakarítást.
A szervezet elemzése szerint a globális élelmiszer-ágazatban jelentős zavarok keletkeztek. Sok helyen ideiglenesen leálltak élelmezési szolgáltatások, mint például az éttermek. A vendégmunkás mezőgazdasági dolgozók nem tudtak átlépni a határokon. A szállítmányozás átalakulása miatt az élelmiszerekhez való hozzáférés sok helyen veszélybe került, emiatt pedig növekedhet az élelmiszer-pazarlás és az alultápláltság. A szervezet szerint úgy tűnik, hogy ezzel együtt az élelmiszerlábnyomot általában nem befolyásolja a járvány, nem csökkent és nem is nőtt a mutató ezen a területen.
Példátlan lehetőségek
Lauret Hanscom, a hálózat vezérigazgatója szerint az emberiséget most egyesítette a világjárvány tapasztalata, és megmutatta, hogy az életünk milyen szorosan összefonódik.
A szervezet vezetője szerint ez az időszak példátlan lehetőséget kínál arra, hogy elgondolkozzunk a jövőnkön. A járvány kezelésére tett erőfeszítések bebizonyították, az ökológiai erőforrások felhasználásának trendjei rövid idő alatt változtathatók. Amint ténylegesen véget ér a közegészségügyi válság, gazdaságunk és az életünk újjáépítésére koncentrálhatunk, akkor szerinte hosszú távon is javulhat a helyzet. Reményei szerint a bolygónk jövőjével kapcsolatos globális stratégiák területén is várható pozitív fordulat.
A pandémia kollektív tapasztalataiból levonhatunk fontos tanulságokat:
1. A kormányok képesek gyorsan cselekedni, mind a szabályozás, mind a kiadások szempontjából, amikor egyszerre ennyi emberi élet kerül veszélybe.
2. Az emberiség erősebb, ha mindenki együtt, egy célért cselekszik.
3. A vállalkozások és az egyes emberek is egyaránt hatékonyan tudnak igazodni és együttműködni egy közös cél elérése érdekében. De csak akkor, ha az emberek felismerik, hogy saját, az általuk szeretett emberek és mindenki más élete is veszélyeztetett lehet.
4. Önmagunk, a háztartásunk és a közösség megóvásához szükséges intézkedések mások védelmét is jelentik.
5. Az emberek minden apró döntése minden szinten következményekkel jár.
Magyarország helyzete
A szervezet az egyes országok adatait is nyilvántartja. Szerintük a közép- és kelet-európai országok ökológiai lábnyoma többé-kevésbé változatlan maradt 2019-hez képest. A régió állampolgárai idén is jóval december 31. előtt felélték a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokat, de ez hagyományosan jellemző erre a területre. Hazánk tavalyhoz hasonlóan idén is június 14-én érte el a túlfogyasztás napját.
Borítókép: Pexels/freestocks.org
