Megoldás vagy probléma? Az AI klímavédelmi paradoxona
Két tény rögzítése fontos. Első: az AI megkerülhetetlen. Lehet fanyalogni vagy elmenni tech-nélküli remetének, de az AI az életünk meghatározó része, már most, és pláne így lesz a (közel)jövőben.
Két tény rögzítése fontos. Első: az AI megkerülhetetlen. Lehet fanyalogni vagy elmenni tech-nélküli remetének, de az AI az életünk meghatározó része, már most, és pláne így lesz a (közel)jövőben.
Ami egykoron a Szilícium-völgy igazgatótanácsaiban és tudományos konferenciákon volt kérdés, az mára az egész világ számára megkerülhetetlenné vált: Vajon gyorsabban építjük-e a mesterséges intelligenciát, mint ahogy irányítani tudjuk?
Vessünk véget a maszatolásnak, eljött a szembenézés ideje!
A Google titkos kutatólaboratóriumának korábbi üzleti igazgatója, Mo Gawdat tanúja volt a mesterséges intelligencia születésének és berobbanásának, ám technooptimistából mára az AI egyik legprovokatívabb kritikusává vált.
Nem keltett nagy feltűnést, pedig akár forradalmi is lehet az ENSZ Nemzetközi Bíróságának minapi döntése, miszerint az egyes országoknak jogukban áll egy másik országon számon kérni a környezetkárosítást.
A kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelem meghatározza a 21. század geopolitikai folyamatai.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői ad hoc bizottságot állítottak fel, hogy választ adjanak az Alkotmánybíróság két kulcskérdésére.
A modern politikatörténetben kevés annyira bombasztikus összetűzés van, mint Donald Trump és Elon Musk épp zajló –és villámgyorsan durvuló – ütközete.
Egy olyan korszakban, amikor az éghajlati katasztrófák egyre nagyobb rendszerességgel uralják a híreket, a munkavállalói jogok és a környezeti/gazdasági fenntarthatóság kapcsolata korunk egyik meghatározó kérdéseként jelentkezik.
Winston Churchill már 1931-ben, egy újságcikkben azon poénkodott, hogy mikor fog az emberiség megmenekülni attól…