Nem keltett nagy feltűnést, pedig akár forradalmi is lehet az ENSZ Nemzetközi Bíróságának minapi döntése, miszerint az egyes országoknak jogukban áll egy másik országon számon kérni a környezetkárosítást.
A kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelem meghatározza a 21. század geopolitikai folyamatai.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői ad hoc bizottságot állítottak fel, hogy választ adjanak az Alkotmánybíróság két kulcskérdésére.
A modern politikatörténetben kevés annyira bombasztikus összetűzés van, mint Donald Trump és Elon Musk épp zajló –és villámgyorsan durvuló – ütközete.
Egy olyan korszakban, amikor az éghajlati katasztrófák egyre nagyobb rendszerességgel uralják a híreket, a munkavállalói jogok és a környezeti/gazdasági fenntarthatóság kapcsolata korunk egyik meghatározó kérdéseként jelentkezik.
Winston Churchill már 1931-ben, egy újságcikkben azon poénkodott, hogy mikor fog az emberiség megmenekülni attól…
A Trump és Musk okozta káoszt figyelve könnyen gondolhatjuk azt, hogy ez semmi más, mint két nárcisztikus félbolond milliárdos önző és felelőtlen játéka.
Az USA-ban van egy közkedvelt mondás: Ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy úszik, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa, akkor az valószínűleg egy kacsa.
Mi van akkor, amikor a világ leggazdagabb embere úgy dönt, a politikai aktív szereplője kíván lenni, ráadásul nem úgy, hogy addig felfüggeszti/szünetelteti üzleti tevékenységét, hanem úgy, hogy nyíltan felhasználja a vagyonát a politikai nyomásgyakorlás érdekében…
A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) által kiadott új jelentés szerint világszerte a vállalatok 41%-a tervez munkaerő-csökkentést a mesterséges intelligencia miatt.
