a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy a madarakat – a közvélekedéssel ellentétben – nem azért etetjük, hogy azok életben maradjanak, erre természetesen emberi segítség nélkül képesek!
A tenyészőhelyek feltérképezése azért szükséges, hogy a szakemberek a szúnyogirtási programok során növelni tudják a környezetbarát biológiai gyérítés részarányát.
A világ legritkább macskaféléje, a párduchiúz néven is ismert faj populációja már közelít az 1400-hoz, amelyből több mint 900 Aura leszármazottja.
Az újszülött mindjárt úszott egyet, és a szárazföldre is kinézett.
A téli madáretetési időszak nagyjából december elejétől, március második feléig tart. Az etetőre látogató madarakat, az első tartós fagyok beköszöntétől, a fagyok megszűnéséig lássuk el élelemmel. Nagyon fontos, hogy a költési időszakban, a fiókák kikelése után ne helyezzünk már ki madáreleséget, mivel a fiókák nem tudják megemészteni a magokat, és ez a pusztulásukat okozza.
Ezenkívül továbbra is érvényesek Csongrád-Csanád megye korlátozással nem érintett területein a szárnyasok technológiai mozgatására vonatkozó szigorítások.
Az állategészségügyi szakemberek a járvány terjedésének megakadályozása érdekében az állományokat felszámolták.
Valószínűleg ugyanez a példány tűnt fel Skandináviában még 2020-ban, azóta reménykedtek benne, hogy a darvakkal együtt elvetődik Magyarországra is.
A haszonállatok embertelen szállítási körülményei ellen demonstrálnak ma az Igazságügyi Minisztérium előtt állatvédők. Hiába hatályosak ugyanis 2005 óta a szállításra vonatkozóállatjóléti szabályok, azokat általánosan megsértik az unióban. Magyarország az állatvédők szerint kirivóan kínozza a vágóhídra vagy továbbtenyésztésre szállított jószágokat.
Mint az a rendőrök számára a nyomozás során világossá vált, a ragadozómadarak megszerzésével az elkövetők célja az illegális solymászat volt. A madarakat kisebb állatok elejtésére trenírozták.