Egyre nagyobb az esélyük az állatokról emberekre átterjedő megbetegedések kialakulásának és elterjedésének. A klímaválság elleni harc nem tűnt el, csak átalakult, a különböző válságok között egyértelműen felfedezhető a kapcsolat. Míg az egygyermekes családmodell visszaüt Kínában, a Covid-19 jobbá tette az emberiséget. Minderről Sipos Katalin biológus, Zsoldos István közgazdász és Borbáth Endre politológus beszélt az online Energiahajón.
Rengeteg innovációt hozott a koronavírussal kialakult válságos időszak, önmagában azt is ide lehet sorolni, hogy online kerekasztal-beszélgetést tart közgazdász, biológus és politológus, a nyilvánosság bevonásával. Ez derült ki Zsoldos István közgazdász szavaiból az Energiahajó nevű rendezvénysorozat újabb állomásán, amelynek címadó témájaként ahhoz juthattunk közelebb: 2021 is a válságok éve lesz-e?
Technológiai forradalom és tehetetlenség
„Ragadósak lesznek az újítások, sokkal kevesebb üzleti út várható, nem tér vissza a korábbi útimennyiség. A megújuló energiák olcsóbbakká válnak, technológiai áttörés várható. Ahogy hirtelen kiderült, lehet elektronikus recepteket kiállítani, úgy a jövőben is megmarad a kísérletező kedv és nagyobb nyitottság lesz a változásra. A technológiai változás segíti a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, mert az, hogy egyszerűen visszafogjuk magunkat, nem működik” – hallottunk egy biztató jövőképet Zsoldos Istvántól, aki azért hozzátette, rengeteg ellenállásba ütköznek az új megoldások, amelyekkel már most is széndioxidmentessé lehetne tenni a gazdaságot.
Szerinte az idei az első félév átoltottságával a második félév a kilábalás időszaka lehet.
Kevésbé optimista biológusként Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. Bár arról is beszélt, a koronavírus drasztikus változtatásokba kényszerítette bele az emberiséget – és kiderült, ha muszáj, tudunk változtatni – a mezőgazdaságban a nagy és ambiciózus európai uniós tervek, a „green deal” aligha jut a megvalósítás szintjére. A nagyüzemi támogatási rendszer megmarad.
Mint kitért rá, úgy kellene élelmiszert termelni, hogy csökkentik a szántók mennyiségét, ezért szükséges a „high tech”. A klímasemlegesség pedig csak egy szelete a fenntarthatóságnak, ettől még nem fenntartható valami. Úgy látja, az élelmiszer pazarlás nagy része a hosszú ellátási láncok miatt keletkezik, a rövid ellátási láncok pedig új fejlesztési lehetőséget jelentenek, de nincsenek terítéken. Más területen viszont megfigyelhető az előrelépés az egyének és a rendszer egymásra hatásából.
„Tíz éve még nem lehetett home office-ban dolgozni, ezt akkor a rendszer még nem támogatta, de mára változott a helyzet.
A társadalmi normát, a fenntarthatóságot pedig az egyéni vállalások is alakítják, ezért nagyon fontosak” – mondta.
Borbáth Endre politológus szerint a rövid termelési láncok hosszú távon kifizetődőekké válnak. Feltette ugyanakkor a kérdést, ki fogja az új technológiák kifejlesztésének költségeit átvállalni úgy, hogy rövid távon ezek nem érik meg a befektetést.
„A rendszer tehetetlensége miatt a döntéshozók a működő rendszerekbe fektetnek – mondta, majd felhívta rá a figyelmet: közösen kell gondolkodnunk a közjóról. Nem várhatjuk el például a munkavállalóktól, hogy kerékpárral járjanak dolgozni, ha nincsenek biztonságos bicikliutak.
Mi lett a klímaválság elleni harccal?
Míg 2019 a klímaválsághoz való hozzáállásban az áttörést jelentette, többek között Greta Thunberg hatásának is köszönhetően, 2020 és a Covid-19 ezt a folyamatot is megtörte – legalábbis háttérbe szorította. Borbáth Endre árnyalta ugyanakkor a képet arról, hová tűnt a tavaly előtti lelkesedés:
„A koronavírus miatt tavaly már nem volt biztonságos tüntetni, leálltak a tradicionális mozgalmak.
De ezek az erők újra kitalálták magukat az online tüntetésekkel, a nyomtatott sajtó is beszámolt róla, hogy tízezer ember találkozott a Zoomon.”
Ezzel egy időben a 2019-es követeléseket intézményesítették, hiszen a „mainstream pártok” magukévá tették őket, amellyel így vissza is fogták a éghajlatválság kezeléséért megszületett mozgalmakat.
Sipos Katalin szerint minden háttérbe szorult a Coviddal, nemcsak a környezetvédelem. Az amerikai elnökválasztás azonban jelzésértékűnek számít, magával hozta a klímaegyezménybe való visszacsatlakozást, ezért nem is teljesen pesszimista.
Megint más kérdés, mi lesz a világjárvány előtt már ipari méreteket öltő tömegturizmussal, amely egyrészt szerepet játszott a globális felmelegedésben, majd kulcsszereplő lett a koronavírus elterjedésében is. Zsoldos István nem csodálkozna, ha a második félévben óriási tömegturizmus indulna be.
Válságok egymásra hatása
Lesz-e egyszer még normális világ? – e kérdést is körbejárták a kerekasztalon. Sipos Katalin kiemelte Ausztrália tragédiáját, az ötödik kontinens ugyanis – amelynek, tegyük hozzá, szimbolikus színe a zöld – „egyik haváriából a másikba” esett azzal, hogy közvetlenül a bozóttüzek állami szintű elterjedése után meg kellett küzdenie a koronavírussal. Nem gondolja, hogy hasonló jellegű válságok sorozata küldené padlóra Magyarországot, bár megjelennek a szokatlanul hosszú aszályos időszakok vagy éppen a villámárvizek.
Ugyanakkor azzal, hogy a Földön egyre kisebb területeket hagyunk meg az állatvilágnak, egyre nagyobb az esélye a zoonózisos, vagyis az állatokról emberre átterjedő megbetegedéseknek. Az amazonasi erdőirtással éppen ezért növekszik a maláriás megbetegedések száma. Márpedig hatalmas a kórokozók diverzitása az állatvilágban, töredékét ismerjük a betegségeknek.
„A válságok nem egymástól független események, van, ami összeköti őket – tette hozzá Borbáth Endre. – Ilyenek a gazdasági egyenlőtlenségek. Válságról válságra bukdácsolunk. Az átoltás alatt a gazdag országok felvásárolják a vakcinákat, máshol pedig ott ragad a vírus. De ha Vuhanban terjedni kezd, előbb-utóbb megjelenik Olaszországban, majd Budapesten is. A Covid-válság hosszú ideig elhúzódik és tovább gyűrűzik, jelentős a gazdasági hatása is.”
A koronavírus forrásáról, Kínáról, Zsoldos István úgy látja: az ázsiai hatalmat erősítette, hogy kívülről úgy tűnt, jól kezelte a válságot. Ám az árnyoldalon ott a szabadságjogok megsértése és a valóság egy részének eltitkolása. Szerinte gazdaságilag Kína gyengülni fog, miután a korábbi egygyerekes családmodellel a munkaképes lakosság száma is csökken.
Akkor miben reménykedjünk az átoltottság és korábban felvázolt innovációs hullám mellett?
A szakemberek a beszélgetés a hajrájában világjárvány további hozadékaként említették, hogy az Európai Unióban közösen vettek fel hitelt országok, ami a szorosabb együttműködés felé mozdította el a rendszert. Spanyolországban nagyobb adókulccsal terhelték meg a tehetősebb réteget, Izraelben pedig, bár az elején sokmindent elrontottak, a tanulóképesség segített.
Talán még fontosabb az alulról szerveződés. Sokan felfedezték, hogy számíthatnak a szomszédjukra, világszerte nagyobb lett a szolidaritás, a hajlandóság a másik megsegítésre. A jövőben „közösségibb hozzáállás” alakulhat ki, miután megjelent az érzés, hogy együtt vagyunk.
Kiemelt kép: Pixabay
