Az Európai Unió (EU) napirendjén gyakran szerepel az alapjövedelem kérdése. Jelenleg is fut egy úgynevezett európai polgári kezdeményezés, amelyre, ha összegyűlik a szükséges egymillió támogatói aláírás, az Európai Bizottság elé kerül az a javaslat, miszerint az egész EU-ban vezessék be a feltétel nélküli alapjövedelmet (fna).
Mi az alapjövedelem?
Az alapjövedelem olyan járandóság, amely minden ember számára garantál – a létbiztonsághoz elegendő – havi jövedelmet. Nem hatalmas összeg, de lehetővé teszi, hogy többé senki se kerüljön olyan helyzetbe, melyben rettegnie kellene attól, hogy teljesen nincstelenné vagy kiszolgáltatottá válik.
Az alapjövedelem valóban forradalmi, de közben nem álom
Egyre több országban vannak komoly kísérletek a bevezetésére, Franciaországtól Indián át Kanadáig.
Egyre több politikai vezető, vállalkozó és szakember – beleértve egy fél tucat Nobel-díjas közgazdászt – vallja, hogy az alapjövedelemre szükség van, és bevezetése csak idő kérdése.
Az alapjövedelem hatásai
Az alapjövedelem a legjelentősebb európai gazdasági és társadalmi újítás a jóléti állam óta.
- Felszámolja a létbizonytalanságot.
- Véget vet a kiszolgáltatottságnak.
- Megteremti a jövedelembiztonságot.
- Növeli a nagy többség keresetét.
- Radikálisan csökkenti a jövedelmi szegénységet – senki sem élne a létminimum alatt.
- Az alapjövedelem által a történelmünkben először megszűnne a nincstelenség!
- Felszámolható lenne az éhezés.
- Jelentősen csökkenne az emberek közötti egyenlőtlenség.
- Az alapjövedelem ösztönzi a munkavállalást és a legális foglalkoztatást.
- Megállítja a társadalom széthullását, történelmi fordulatot eredményez a társadalmi integrációban.
Többféle alapjövedelem
Jelenleg többféle alapjövedelem-koncepció verseng egymással. Az egyik véglet a tiszta, feltétel nélküli alapjövedelem (fna).
Valójában minden alapjövedelem-koncepciónál alapvetés, hogy a jövedelmet az emberek a „létezés jogán” kapják. Egyszerűen mert élnek – és joguk van a méltóságteljes élethez. Ez ennyiben morális kérdés. Joga van az embernek ahhoz, hogy ne haljon éhen, ne fagyjon meg, tudjon gyógyszert venni, sőt ahhoz is, hogy olvasson, művelhesse magát és még sorolhatnánk.
Az fna ezért nem differenciál fiatal vagy öreg, gazdag vagy szegény, rászoruló vagy nem rászoruló között, hanem azt mondja: ha ember vagy, jár neked. A másik véglet az úgynevezett garantált minimumjövedelem, amely meghatározza azt a minimumot, amely a megélhetéshez kell, és biztosítja ezt mindenki számára. Ezt egyfajta jövedelempótlás, jövedelemkiegészítés formájában teszi meg, vagyis megnézi, kinek mennyi a jövedelme, és azt kipótolja a kijelölt összegig. A két véglet között sok variáció van még – különböző részletmegoldásokkal. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy bármely variációról van is szó, az alapjövedelem nem segély. Nem kegy, amelyben az állam részesíti a jelentkezőket, hanem jog, amely minden embert megillet.
Szép, szép, de miből?
Nagyon sokan azt gondolják, hogy bár szimpatikus az fna mögötti alapelv, nincs az a kormány a világon, amely ezt meg is tudná finanszírozni, vagy ha van, annak nagyon gazdagnak kell lennie. Ez óriási tévedés. Nemcsak azért, mert fna-kísérletek olyan országokban is vannak, mint Irán, Kenya vagy Namíbia, hanem mert egy kis szakértelemmel bármely ország költségvetésében lehet olyan strukturális átalakításokat végrehajtani, amelyek megteremtik az alapjövedelem fedezetét. Magyarországon például – ha lenne rá politikai akarat – egyéves átállási idővel szinte bármikor be lehetne vezetni az alapjövedelmet.
Borítókép: Pixabay/Tumisu
