A hőérzet alapvetően határozza meg, hogy milyen szabadidős tevékenységet tudunk vagy szeretnénk csinálni, vagy hova megyünk nyaralni, pihenni – olvasható a Másfélfokon Szabó Péter, Pongrácz Rita tollából. Ebben az írásban három szabadidős tevékenységet (erdei túra, városnézés, vízparti pihenés) vizsgáltunk meg a hőérzettel és a klímaváltozással összefüggésben a márciustól novemberig tartó időszakra Magyarországon, ami a belföldi és külföldi turistáknak is meghatározó lehet: pl. márciusban erdei, májusban városi turizmusnak. A felmelegedés miatt már most is kisebb eltolódásokat láthatunk (pl. nyáron egyre kevésbé kellemes Budapesten), azonban ez a kibocsátás-csökkentési forgatókönyvek függvényében jelentősen megváltozhat a jövőben. Ha arra törekszünk, hogy betartsuk a Párizsi Megállapodásban foglalt klímacélokat, akkor nekünk és a turizmus szektornak csak kissé kell másként terveznünk. Amennyiben viszont a jelenlegi ütemben folytatódnak a kibocsátások, a nyár kis túlzással egy nagy szobafogsággá fog válni a társadalom többségének, a városnézés elviselhetetlenné és lehetetlenné válik, de még a vízparti turizmus is csak néhány napon lesz kellemes. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.
A globális felmelegedés különbözőképpen változtatja meg az egyes hónapok átlaghőmérsékletét, illetve egyéb meteorológiai viszonyait is. Például az elmúlt 50 év alatt tavasszal leginkább az április melegedett, míg nyáron főleg június és augusztus második fele, végül ősszel szeptember első fele és november. Mindez jelentősen módosíthatja azt, hogy milyen kinti programmal töltjük a szabadnapunkat. Jelen tanulmányunkban egy komplex hőérzet index alapján meghatároztuk a kellemes, a kicsit hűvös és kicsit meleg, a kifejezetten nem ideális kategóriákat három különböző célturizmusra aszerint, hogy az erdőt, a várost vagy a vízpartot célozzuk. A hőérzetről azt kell tudni, hogy nemcsak a hőmérséklet határozza meg, hanem emellett a légkör nedvességtartalma, a direkt napsugárzás és a szél is. Az előbbiek növelik, míg a légmozgás csökkenti a hőérzetet.
Az erdei turizmushoz az intenzív mozgás miatt alacsonyabb hőérzet az ideális, míg a városi sétához már egyáltalán nem ideális a 28 °C feletti tartomány. Ugyanakkor a vízparti turizmus szempontjából nem tekinthetjük kellemesnek, ha 25 °C alatti a hőérzetünk. Ezek részben mesterségesen megalkotott kategóriák, mert természetesen találhatunk téli erdei túrázókat (a telet itt nem is vizsgáltuk), és olyanokat is, akiket egy harmadfokú hőségriasztás sem tántorít el a tervezett városnézéstől, de a társadalom többsége a hőérzethez fogja igazítani szabadidős tevékenységét.
Így alakította a hőérzet a szabadidős tevékenységeinket az elmúlt 20 évben
Tekintsük át először is, hogy melyik hónapban melyik turisztikai cél a legmegfelelőbb a legutóbbi 20 év átlagos időjárási viszonyai szerint (1. ábra)! Márciusban az erdőben érdemes kirándulni, illetve az ország nagyjából felén áprilisban és október-novemberben is (novemberben északon ez 3 napnál kevesebb). Májusban legtöbbször városlátogatást érdemes tervezni az ország nagyobb területén, de szeptemberben északon, áprilisban és októberben délen is ez a legtöbb napon a megfelelő cél. Számításaink szerint a vízparti környezet egyértelműen a három nyári hónapban a legkellemesebb, habár kisebb mértékben már májusban és az ország felén még szeptemberben is (az elemzés során nem vettük figyelembe, hogy az ország területén hol található valóban vízpart vagy erdő).
1. ábra: Egyik sem: adott hónapban a három közül egyik kategória kellemes tartománya sem éri el a 3 napot. Alapadatok forrása: HungaroMet, a szerzők ábrája.
Ezután nézzük meg, hogy az ország három turisztikailag fontos részén a március és november közötti időszak hány napon (mekkora gyakorisággal) kellemes! Az erdei turizmust a Bükkre, a városit Budapestre, illetve a vízpartit a balatoni Keszthelyre vizsgáltuk (2. ábra). Budapesten áprilisban a napok harmadán tekinthető kellemesnek a városi séta, és ettől csak kissé van lemaradva október, május vagy szeptember.
Nyárra ez drasztikusan lecsökken: júniusban már csak átlagosan három napon kellemes a városlátogatás, míg a többi hónapban ez inkább csak két nap. Ha jobban tudunk alkalmazkodni, azaz a kicsit meleg vagy kicsit hűvös kategóriákat is figyelembe vesszük, akkor május és szeptember lehet az ideális hónap.
A magasabban fekvő, éppen ezért hűvösebb Bükkben leginkább szeptemberben és májusban túrázhatunk a legtöbb napon kellemesnek számító hőérzet mellett, majd ezután következik a napok harmadán kellemes június. Márciusban és novemberben viszont már túl hideg van az erdei túrázáshoz. A vízparti turizmust Keszthely mellett mindhárom nyári hónapban 10-11 napon is kellemes hőérzettel élvezhetjük, de ha nem zavar minket a kissé meleg, akkor július lehet a nyerő, míg a kevésbé fázósak még akár szeptemberben is strandolhatnak.
2. ábra: Az átlagos időjárási viszonyok mennyire megfelelőek március és november között három turisztikai célnak három különböző kulcsterületen? A kellemes kategória gyakorisági aránya látható, ha az legalább 10% (3 nap) feletti. Alapadatok forrása: HungaroMet, a szerzők ábrája.
Folytatódó kibocsátások mellett gyakorlatilag alig lesz jó bármit is csinálni nyáron a szabadban
Tekintsük most azt, hogy a jövőben mi várható ezen három turisztikailag fontos területen a háromféle kibocsátási forgatókönyv szerint!
Városnézés (Budapest)
A nyári budapesti turizmus már jelenleg is csak havi néhány napon igazán kellemes, de a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódásával a napok legtöbbjén túl meleg lesz, azaz valószínűleg csak néhány „bátrabb” fog majd erre vállalkozni. A szimulációk alapján egyértelműen áprilisban és októberben lesz a leginkább kellemes idelátogatni a század végén.
A kibocsátások azonnali visszafogásával több hónapban egyenletesebben elosztva, nevezetesen április-májusban és szeptember-októberben is több napon számíthatunk majd kellemes időjárásra egy városnézéshez, illetve nyáron is megmaradhat néhány napon ez a kellemes tartomány, ezáltal a nyári szünet egy-egy napja is kihasználható a főváros meglátogatásához anélkül, hogy túl melegünk lenne.
Vízpart (Keszthely)
A pesszimista forgatókönyv szerint, ahogy telnek az évtizedek, a nyári hónapok egyre inkább kissé meleggé vagy akár túl meleggé is válnak a jövőben még a vízparti turizmushoz is. Olyannyira, hogy júliusban vagy augusztusban csupán 5-6 napon lesz majd kellemes a fürdőzés a Balatonnál a század végére, ami a fele a jelenlegi gyakoriságnak. Emiatt május és szeptember lesz átlagosan a legkedvezőbb hónap a kellemes fürdőzéshez, illetve már áprilisban is megjelennek majd a júliusival azonos gyakorisággal a kellemes napok.
Ezzel szemben a zöld jövőben a jelenlegi gyakorisági arányokhoz képest csak kisebb mértékű változásra számíthatunk, mellyel a nyári maximumok is megmaradhatnak.
Erdei túra (Bükk)
A jelenleg még szeptemberben, májusban, és a tengerszint feletti magasság miatt hűvösebb időjárási viszonyok miatt júniusban is nagyrészt kellemes erdei túrák a pesszimista forgatókönyv szerint inkább októberben és áprilisban, illetve akár már márciusban lehetnek több napon kellemesek.
Ugyanakkor a zöld jövőt követve is látunk változásokat, és így kisebb a forgatókönyvek közötti különbség, de ezzel legfeljebb áprilisban lehet a legtöbb kellemesnek tekinthető nap.
Végül vizsgáljuk az áprilist, a szeptembert és a novembert a teljes országra! Áprilisban a pesszimista forgatókönyv szerint az erdei turizmus megszűnik a legnagyobb arányban kellemes időtöltésként a század végére, és a városi turizmus lesz a század közepétől a leginkább kellemesnek tekinthető úti cél, de délen akár a vízparti is lehet a legdominánsabb. A zöld jövő szerint kis területen ugyan, de még megmaradhat áprilisban is az erdei turizmus is a város mellett.
ÁPRILIS
Szeptemberben a városi helyett a vízparti lehet a legdominánsabb kategória a pesszimista forgatókönyv szerint. Így tehát májustól egészen szeptemberig a vízi turizmus lehet a legmegfelelőbb pihenési cél, de ezen belül
a nagyfokú melegedés miatt július az ország déli részén már lényegében semmilyen turisztikai célra nem lesz már kellemesnek tekinthető.
Ezzel szemben az optimista forgatókönyv szerint szeptember megmaradhat városlátogatásra leginkább alkalmasnak, de még akár a vízparti környezet is elképzelhető kellemes időtöltésként.
SZEPTEMBER
Novemberben az ország északi fele jelenleg egyik turisztikai célra sem igazán alkalmas, amely a kibocsátások növekedésével jelentősen megváltozhat kedvező irányba, mivel az ország egészén a század közepétől jelentős erdei turizmus indulhat. Ezt, és a korábban említett néhány kedvező hatást leszámítva
a nagyobb felmelegedés lényegében a nyári városi turizmus ellehetetlenülését vetíti előre,
valamint a többi hónapban szükséges a turisztikai szektor átalakításán gondolkodni, ami jelentősebb alkalmazkodási költségeket ró a szereplőkre, melyet minden ágazatra kiterjedő azonnali globális kibocsátáscsökkentéssel tudnánk csak elkerülni.
NOVEMBER
Végezetül nem érdemtelen leszögezni, hogy egy szektort sem lehet igazán csupán önmagában tekinteni. A klímaváltozás negatív hatásai már most szinte minden területen megfigyelhetőek. Elég csupán az elmúlt időszakból a magyar vasutat érintő kihívásokra gondolni vagy a növekvő hőhullámos, hőstresszes, aszályveszélyes időszakokra. Ha a globális kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, akkor az egészségügyi, vízellátási, mezőgazdasági vagy épp a tömeges klímamigráció kockázatai mellett a társadalom többségének valószínűleg kisebb gondja lesz az, hogy hogyan tervezze meg a szabadidejét.
Szerzők: Szabó Péter, Pongrácz Rita
Köszönet illeti a regionális modelleredményekért az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, a hazai megfigyelésekért pedig a HungaroMet Nonprofit Zrt-t.
Rövid tudományos módszertan
Regionális klímamodellekkel végzett szimulációk: Hazánk éghajlatának részletesebb vizsgálatához regionális klímamodellekre van szükség, hiszen azok a légköri folyamatokat már elég pontosan és finom térbeli felbontással írják le. A regionális modellek historikus szimulációi nagy számban továbbra is csak 2005-ig állnak rendelkezésünkre, míg a jövőre vonatkozóan, 2006-tól indítva 2100-ig azt szimuláljuk, hogy egy-egy feltételes üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvre hogyan reagál az éghajlati rendszer. Jelen tanulmányban három forgatókönyvet tekintettünk: az azonnali kibocsátás-csökkentést feltételező, a Párizsi Megállapodásban szereplő 2 °C-os globális melegedést leíró, zöld RCP2.6-ot; a jelentős kibocsátás-csökkentést 2040-től számító RCP4.5-öt; valamint a visszafogás nélküli, jelenlegi kibocsátási trendek folytatódását jelentő RCP8.5-öt. Az elemzéshez szükséges öt, napi felbontású meteorológiai változóhoz az adott forgatókönyvön belül 10 km-es rácsfelbontással a EURO-CORDEX együttműködés keretében futtatott különböző, de ugyanazon öt-öt regionális klímamodell-szimulációt tekintettük.
Szimulációk hibakorrekciója és megfigyelések: Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztései ellenére az éghajlati szimulációk még ma sem tökéletesek, így a vizsgált változótól függően kisebb-nagyobb hibával terheltek a megfigyelésekkel szemben. Ehhez a legjobb hazai, minőségileg ellenőrzött, homogenizált, 10 km-es rácsfelbontású, az elemzéshez szükséges napi alapváltozókra 2001-től rendelkezésre álló, ún. HuClim adatbázist tekintettük. A jövőbeli eredmények bemutatásakor egy 20-éves időszakokra alkalmazott havi skálájú ún. kvantilis-delta hibakorrekciós módszert használtunk. Ezzel a módszerrel megőriztük a szimulációs eredmények havi különbségeit, miközben a megfigyelések teljes eloszlását figyelembe véve elvégeztük a modellhibák javítását (referencia: 2004‒2023).
borítókép: freepik grafikák és illusztrációk: masfelfok.hu
