Hogyan lehetne a lakhatási költségeket csökkenteni?

Podcast sorozatunk második részében a fővárosi lakásfelújítási programokról és finanszírozásukról, illetve a leendő Budapesti Klímaügynökség feladatairól esik szó.

A budapesti lakásállomány felújítása 4- 5 ezer milliárd forintot igényel. Hogyan használhatjuk fel hatékonyan a közpénzt például a levegő minőségének javítására, a lakókomfort növelésére, ezáltal az egészségi állapotunk javítására?
Mi a Budapesti Klímaügynökség célja? Mi a bankok szerepe a széndioxid-kibocsátás csökkentésében, és milyen lehetőségeik vannak?

A banki hiteleknek csak a 10 %-át veszik fel az emberek lakásfelújításra.
Az állami és a magánfinanszírozásoknak mi lenne a kívánatos aránya?
Mik az eddigi állami programok buktatói, és mi lenne a jó irány?
Mekkora állami/banki támogatás motiválna? Milyen lenne a jó hitelkonstrukció?

Mitől zöld a zöldhitel?
Mi az az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer azaz az EKR?
Miért nagyon fontosak a lakásfelújítás kapcsán a tanácsadó irodák?
Többek között e kérdésekre is keresték a választ a Főpolgármesteri Hivatal által szervezett az „Otthon Budapesten – lakás és lakhatás” című konferencián még május közepén a Biodómban.

A Bombera Krisztina által moderált kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
Ámon Ada a Budapesti Klímaügynökség vezetője
Mosonyi Balázs közgazdász befektetési szakember (CEIS)
Pálffy Anikó közgazdász, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakmai vezetője
és Suba Levente a K&H csoport fenntarthatósági vezetője


Podcast sorozatunk első része: Az utcát fűtjük? Felújítási útlevél épületeknek

Olvasnál még hasonló cikkeket? Iratkozz fel hírlevelünkre!
Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!
Oldal Tetejére