Szomorú képet mutat az Európai Parlament tagjainak teljesítménye: csak egy kisebbségük szavazott a környezet védelmét szolgáló jogszabályokra, illetve jogszabálymódosításokra a 2019 és 2024 közötti ciklus alatt. Emellett szembeötlő a különbség az egyes pártcsoportok között.
Erre az eredményre jutott elemzésében öt jelentős környezetvédelmi tömörülés – az Európai Madártani Szervezet (BirdLife Europe), az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (CAN Europe), az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) és a WWF Európai Irodája. A civil szervezetek az Európai Parlament tagjainak az elmúlt öt évben a legfontosabb 30 környezetvédelmi, éghajlatvédelmi, illetve energiapolitikai jogszabályra leadott szavazatukat vizsgálták meg, és ez alapján pontozták az összes képviselőt, nemzeti politikai pártot és európai parlamenti képviselőcsoportot. Ezeket összegezve egy eredménytáblát állítottak össze, amelyben a legjobb teljesítmény 100 pontot, a legrosszabb nullát ér.
Az Európai Parlamentben helyet foglaló magyar pártok környezetvédelmi teljesítménye
(A pártok neve mellett zárójelben lévő szám azt mutatja, hogy az adott pártnak hány képviselője van az EP-ben.)
A legjobb eredményt, 92 pontot a Zöldek/Európai Szabad Szövetség értek el, őket követte a Baloldal 84 ponttal, majd a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége 70 ponttal, utánuk következtek – jóval lemaradva – a liberálisok (Megújuló Európa) 56 ponttal. Még náluk is sokkal gyengébben szerepelt a jobbközép Európai Néppárt (25 pont), a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (10 pont) és legvégül a szélsőjobb Identitás és Demokrácia (6 pont). A szélsőjobb kivételével minden pártcsoportban voltak képviselők, akik jóval magasabb pontszámot értek el, mint a pártcsoportjuk összesen. A magyar pártok közül a Demokratikus Koalíció a pártcsoportjával egyezően 70 pontot ért el, a Momentum 60 pontot, a Jobbik–Konzervatívok 55 pontot, az Esély Közösség (Újhelyi István) 52 pontot. Tőlük messze-messze lemaradt a Kereszténydemokrata Néppárt (17 pont), a Fidesz pedig a 7 pontjával csak egy ponttal haladta meg a szélsőjobb pártcsoport „teljesítményét”.
Pogátsa Zoltán, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja elmondta: „A szóban forgó jogszabálytervezetekhez az Európai Bizottság részletes hatástanulmányokat készített, amelyek minden esetben kimutatták, hogy elfogadásuk előnyös a tagországok gazdaságára. Ez azt bizonyítja, hogy akik igyekeztek ellehetetleníteni vagy felpuhítani ezeket jogszabályokat, azok egyes gazdasági csoportok érdekeit részesítették előnyben az egész társadalom érdekével szemben.”
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette: „Egyre gyorsuló ütemben pusztul a létünket biztosító természet. A civil szervezetek elemzése segít eldönteni, kikre szavazzunk az európai parlamenti választásokon, ha el akarjuk kerülni a teljes összeomlást.”
A civil szervezetek által összeállított interaktív európai parlamenti eredménytábla itt érhető el.
Az eredménytábláról további információk, többek között a legfontosabb következtetések, az országelemzés és a módszertan itt érhető el.
A módszertan, valamint az elemzett szakpolitikai akták és szavazások teljes listája itt érhető el.
- [email protected], 06 20 411 4727
- [email protected], 06 70 244 5325
A Levegő Munkacsoport 1988-ban alakult környezetvédő civil szervezet. Tevékenységének főbb területei az államháztartás és az uniós költségvetés zöld reformja, a közlekedés környezetbarátabbá tétele, valamint az éghajlatváltozást lassító és környezetünket élhetőbbé tévő energiapolitika és településfejlesztés. Tanácsadó Irodája minden évben több ezer embernek nyújt segítséget.