Tíz nemzeti parkunk és látogatóközpontjaik egész évben értékes programokkal csábítanak.

Élményekben gazdag kirándulás a Bükk rengetegében, sétahajókázás a Balatonon, hegymászás a Mátrában, felejthetetlen élményekkel gazdagítja a túrázókat. Egy családi kirándulás alkalmával a közösen átélt élmények, ízletes gombák és érdekes alakú kavicsok mellett értékes információkat is gyűjthetünk.

Magyarország turisztikailag kiemelt jelentőségű pontjain a nemzeti parkok igazgatóságai az elméleti tudás megszerzésére modern látogatóközpontokat hoztak létre. Ezekben a látogatóközpontokban interaktív formában ismerkedhetünk egy-egy földrajzi hely, egyedi kulturális érték sajátosságaival.

Nemzeti parkok Magyarországon

Hazánkban az ország számos vidékén, mintegy 10 nemzeti parkban várják a természetbarátokat. A magyar természetvédelemben dolgozók minden korosztály számára kínálnak ismeretterjesztési céllal élményekben gazdag programokat.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Balaton környékén található értékeket őrzi. Sokféle élőhely megtalálható a területén, beleértve a tavak mellett az erdőket, a réteket és a mocsaras területeket is.

A Duna-Dráva Nemzeti Park egyedülállóan gazdag faunájában számos védett és ritka faj található. Európa egyik legnagyobb érintetlen folyó menti vadonja, Gemenc évszázados famatuzsálemek, kapitális dámszarvasok és fokozottan védett fekete gólyák otthona.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park az UNESCO Világörökség részeként nyilvántartott terület a Fertő-tó és környezete, valamint a Hanság területét foglalja magában. Ritka fajokban bővelkedő madárvilágának köszönhetően a terület jelentős nemzetközi védettséget élvez.

A Hortobágyi Nemzeti Parkot, Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban alapították. Legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkunk is az UNESCO Világörökség része. A Hortobágy messze világhíres a puszta tájról és a pásztorhagyományokról, valamint a különleges növény- és állatvilágáról.

Az Őrségi Nemzeti Park az ország legnyugatibb vidékét öleli fel, amely dombokkal, erdőkkel és patakokkal tagolt terület. Kiemelkedő a vadvirágos rétek és kaszálók természeti szépsége, ugyanakkor a hagyományos falusi életmód emlékét óvják a Magyarországon kizárólag ezen a vidéken jellemző, szeres településeken.

A Kiskunsági Nemzeti Parkot 1975-ben alapították, és feladatai közé tartozik a természeti örökség megőrzése mellett az évszázadok alatt kialakult jellegzetes tanyasi életforma és a pásztorélet emlékeinek bemutatása. A nemzeti park területén található változatos élőhelyek közé tartoznak a homoki és gyepes területek, a mocsarak és szikes tavak, valamint a puszta jellegzetes tájai. Ezek a területek otthont adnak számos védett és ritka növény- és állatfajnak, beleértve a gémeket, a récéket, a sólymokat és a nagyragadozó madarakat.

A Bükki Nemzeti Park Magyarország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja. Az erdőkben nagy mennyiségű különböző faj él, például bükk, tölgy, fenyő és nyír. A védett területeken számos ritka és védett állat- és növényfaj érzi otthon magát, például a hiúz, a holló, a kék szalakóta és a gyapjaslepke.

A Körös-Maros Nemzeti Park a Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése céljából alapították. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés vármegyét, Csongrád vármegye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe átnyúló részeit. A Dévaványai Túzokrezervátum és a Szarvasi Arborétum országosan is páratlan látnivalót kínálnak.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkot – hazánk második legfiatalabb nemzeti parkját – 1997-ben alapították. Festői tájakban bővelkedő területén számos barlang várja a látogatókat. Budapesttől karnyújtásnyira a Pál-völgyi barlang, a Mátyás-hegyi-barlang, a Szemlő-hegyi-barlang kínál varázslatos élményeket a földtani képződmények szerelmeseinek.

Az Aggteleki Nemzeti Parkot a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hozták létre 1985-ben. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén a Sajó- és a Hernád folyó között, 20 238 hektár területen helyezkedik el. A megkapó szépségű Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai méltán képezik a Világörökség részét.

Többszáz tanösvényt is bejárhatunk

Hazánk rendkívül változatos tájain számtalan szebbnél szebb látnivaló csábít túrázásra. A nemzeti parkok területén, az idegenforgalom szempontjából kiemelt jelentőségű helyeken hosszabb-rövidebb sétával bejárható tanösvényeket hoztak létre. A gyakran interaktív elemekkel ellátott ösvények minden korosztály számára kínálnak értékes látnivalókat, ismereteket.

Magyarországon jelenleg több mint 300 tanösvény látogatható, és rendszeresen újabbakat is építenek.

A tanösvények kijelölt, jelzéssel ellátott tematikus túraútvonalak, melyeken állomáshelyekhez kötődően, tájékoztató táblák segítségével megismerhetők az érintett terület természeti értékei és kulturális örökségének kincsei. A tanösvények hosszuk és terepviszonyaik szerint roppant változatosak, vannak köztük alig 200 méternyi sétautak, de találhatók 6-7 kilométer hosszú hegyi túrák is.

A Magyarországon látogatható tanösvények többségének útvonala nemzeti parkban, tájvédelmi körzetben vagy természetvédelmi területen vezet. Az egyes tanösvények bejárása különösen azok számára jelenthet élményt, akik önállóan, gyalogosan, séta keretében szeretnének felfedezni, megismerni egy adott – leggyakrabban: védett – terület értékeit, érdekességeit, látnivalóit.

A tatai Fényes tanösvény a természetfotósok „hazai Mekkája”, a varázslatos hangulatú vizes élőhelyen védett fajok példányait örökíthetik meg a fotózás és az élővilág szerelmesei. Minden évszaknak megvan a maga szépsége ezen a vízparton.

Természetvédelmi látogatóközpontok

Egy-egy védett természeti terület – a legtöbb esetben nemzeti park – valamely fő belépési pontjában, „kapujában” vagy központi fekvésű részén látogatóközpontot létesítenek. A korszerű fogadóépületekben a nemzeti park igazgatóságok képzett munkatársaitól információkat kaphatunk a védett természeti terület bejárásának lehetőségeiről. Az interaktív kiállítások az időjárástól függetlenül biztosítanak lehetőséget a környék gazdag természeti és kulturális öröksége, valamint a megőrzésük érdekében folytatott természetvédelmi tevékenység megismerésére.

Napjainkban Magyarországon közel negyven látogatóközpontban várják a természetbarátokat.

A tanösvényekhez hasonlóan évről évre tovább bővül ezeknek a látogatóközpontoknak a száma. A közelmúltban, 2023 decemberében, a Bükk-hegységben nyílt meg a Szeleta Park Látogatóközpont, amely a hazai nemzeti parkok ökoturisztikai bemutatóhelyei közül a legnagyobb. A látogatóközpontban interaktív módon ismerkedhetnek a turisták a Szeleta-kultúra sajátos emlékeivel.

A magyar nemzeti parkok közül itt, a Bükkben található a legtöbb barlang – az országban nyilvántartott 4000 közül 1100. Az elmúlt programozási időszakban az igazgatóság 23 projektet 9,6 milliárd forint nagyságrendben valósított meg, olyan beruházásokkal, mint a Bükki Csillagda, valamint a Mátra világát bemutató Harkály Ház. A szakemberek elképzelése szerint a korszerű Szeleta Park jelentős szerepet tölthet be a térség fejlesztésében a Bükk-vidék Geopark kiindulási pontjaként.

Magyarország legifjabb látogatóközpontja 2024 tavaszán nyílik a Kiskunság szívében. A Bugacon lezárult ökoturisztikai fejlesztéseket célzó projekt keretében a Bugaci Karikás Csárda és Ménessel szemközt épült Puszta Kapuja Információs Központ fogadó- és bemutató épületként is szerepet tölt be. Az alföldi látogatóközpont segítségével a vendégek bepillantást nyerhetnek a homokpuszták világába, a táj történetébe, változásaiba, az egykori pásztorvilág hétköznapjaiba. A Pásztormúzeumhoz vezető földút mellett pihenőhely készült, további ismereteket adva a puszta növény- és állatvilágáról. A Pásztormúzeum szomszédságában egy fotópontot is létesítettek, és az 1100 méter hosszúságú Boróka tanösvény új információs táblákat kapott.

Fotók: Jakabházy Miklós, Tóth A. Péter