A legfontosabb zöld javaslatok széleskörű, 76 és 96 százalék közötti támogatásra számíthatnak a választók között, a magyar polgárok negyede tartja magát (részben) zöldnek, a két zöld párt közös listája 7 százalékra számíthatna egy most vasárnapi EP-választáson, és legalkalmasabbnak tartott vezetői Jávor Benedek és Ungár Péter lehetnének – ezek a legfontosabb eredményei annak a reprezentatív közvélemény-kutatásnak, amelyet a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) megbízásából augusztus végén bonyolított le a Závecz Research Intézet.
Régóta masszív támogatásra számíthatnak a magyarok között a zöldek közpolitikai javaslatai, és ez a most vizsgált négy állítás esetén sem volt másként. 100-ból 96-an teljes mértékben vagy inkább egyetértenek a háztartások energiahatékonysági beruházásainak állami támogatásával, 88 százaléknyian tartják fontosabbnak a klíma- és ökológiai válság enyhítését a gazdasági növekedésnél, 82 százalék a megújuló energiákat támogatja Paks2 helyett, és 81 százalék utasítja el további akkumulátorgyárak hazánkba telepítését – derült ki az ezer fő telefonos megkérdezésével készült reprezentatív kutatásból.
A választók világnézeti meggyőződését tekintve pontosan egynegyedük sorolta magát összességében (első vagy második helyen) a zöld, környezetvédő emberek közé: az emberek 12 százaléka számára a zöld értékrend elsődleges identitásképző szempont a politika világában; 13 százalékának a másodlagos. A legtöbben ma Magyarországon, amikor politikai-ideológiai önmeghatározást adnak, a rend és stabilitás hívének tartják magukat (összesen 33 százalék). A már említett zöld, környezetvédő önbesorolás a második leggyakoribb (25 százalékkal), s utána szorosan követi egymást „az erős nemzeti érzésű”, a szociáldemokrata”, a konzervatív, hagyománytisztelő” és a „liberális, szabad gondolkodású” önmeghatározás – 23, 21, 20 és 19 százalékkal. Szocialistaként 15, hívőként 12 százalék sorolta be magát első vagy második helyen.
Az EP-választásra készülődve egyre többször hallani, hogy a két, önálló bejutásra a jelenlegi támogatottságuk alapján nem igazán esélyes magyar zöldpártnak közös listán kellene indulnia. A Párbeszéd már régóta egyértelműen pozitívan kommunikál arról, hogy két zöldpártnak közös listán kellene indulnia, az LMP azonban még nem hozta meg a döntését. A kutatás a Párbeszéd – ZÖLDEK és az LMP – Magyarország Zöld Pártja lehetséges szövetségének esélyeit vizsgálva azt találta, hogy a szavazási valószínűségek alapján a zöld lista kapná a legmagasabb átlagpontszámot, köszönhetően elsősorban alacsony elutasítottságának: a 7 fokú skálán a Párbeszéd–ZÖLDEK – LMP 3,2, a Fidesz-KDNP és a Momentum 3,0, az MKKP és a DK 2,8 pontot kapott.
Ha a tényleges szavazási szándékokat nézzük, a zöld lista egy most vasárnapi EP-választáson a teljes népességben 5 százalék, a pártválasztók között 7 százalékos támogatottságot kapna, ezzel egyike lenne a négy, mandátumot szerző demokratikus ellenzéki pártnak (DK, Momentum, MKKP, zöldek), maga mögé utasítva a Jobbik – Konzervatívok, az MSZP, Márki-Zay Péter, valamint Jakab Péter pártjainak (MMN és NP) listáját.
Hozzá kell tenni azonban, hogy a zöld szavazók eltökéltsége alacsonyabb, mint a Mi Hazánk, a Fidesz, a DK, a Momentum és az MKKP szavazóinak elszántsága (7-ből 5,5 vs 6-6,4 pont), de az is igaz, hogy nagyobb szimpátiát élvez a zöld közös lista (2,9), valamint az MKKP (2,9) és a Momentum (2,8) listája a pártnélküliek között, mint a Fidesz, DK, Mi Hazánk hármasáé (1,7-2 pont); továbbá komoly nyitottság van a DK, Momentum, MKKP és egyéb ellenzéki szavazók között is a Párbeszéd–ZÖLDEK – LMP hipotetikus közös listája felé. Mindezek alapján egy eredményes kampánnyal az egy EP-mandátum bizonyos, de a két mandátum is elérhető egy zöld közös lista számára. Egy zöld közös lista lehetséges listavezetőinek vélt alkalmasságát vizsgálva szintén aszimmetrikus a helyzet: a Párbeszéd – ZÖLDEK már tavasszal megnevezte a maga listavezetőjét Dr. Jávor Benedek személyében, az LMP azonban még nem döntött ebben a kérdésben, ezért a kutatásban a párt két társelnöke és két, nemzetközi ügyekkel foglalkozó politikusa is szerepel. Az eredményeket látva egyértelmű, hogy Jávor Benedek és Ungár Péter kiemelkedik a mezőnyből: az őket megítélni képes, potenciális zöld szavazók 76, illetve 75 százaléka tartja alkalmasnak, és 59, illetve 63 százaléka ismeri őket. A többi potenciális jelölt mind ismertség, mind alkalmasság tekintetében jócskán mögöttük marad.
A kutatók rákérdeztek arra is, hogy egy-egy konkrét listavezető megnevezése hogyan befolyásolná a közös zöld listára szavazás valószínűségét. Úgy tűnik, a két pártnév fémjelezte listához képest egyik listavezetőnek sincs komoly hozzáadott értéke: a 7-es skálán az eredeti 3,2-es érték Jávor listavezetése esetén 3,1, Ungár listavezetésével 3,0 lenne – mégsem mondhatjuk, hogy a listavezető személyének nincs jelentősége, mert például Schmuck Erzsébettel már csak 2,8 pontot kapna a zöld lista a választóktól; a potenciális (átlagosnál nagyobb valószínűséggel) zöld szavazók aránya Jávorral 24 százalék, Ungárral 23 százalék, Schmuckkal 19 százalék lenne.
