Ezért nem lesz Magyarországon földesúradó

A „baloldali” földadó ellen nyújtott be törvényjavaslatot az Orbán-kormány. A dolognak ugyanakkor két szépséghibája is van: a szóban forgó adónemet eddig szinte kizárólag fideszes és független vezetésű önkormányzatok vetették ki, a Párbeszéd – ZÖLDEK nagybirtokokat megadóztató földadó-javaslatát pedig még tárgysorozatba sem volt hajlandó venni a kormánypárt – nem véletlenül.

Megható, ahogy a kormány – szóban – a kis gazdaságokért és a családi gazdálkodókért aggódva meg akarja tiltani az önkormányzatoknak, hogy megadóztassák a földtulajdont, csak épp semmi köze a valósághoz. Megint a szokásos fideszes kettős beszéd: valójában a pártközeli új földesurak, köztük a fideszes parlamenti képviselők és az Orbán-család nagybirtokait féltik egy esetleges szélesebb körű nagybirtok-adótól. Mintha mégsem lennének annyira biztosak a jövő évi önkormányzati választások kimenetelében.

Üres az önkormányzati kassza

A történet két szálon fut. Az egyik oldalon ott vannak a kisemmizett önkormányzatok. A kormány az utóbbi pár évben – hol a Covidra, hol a háborúra hivatkozva, hol meg „csak úgy”, a bevételeiknek nagyjából a harmadától fosztotta meg őket, de olyan település is van, ahol, mint például Göd esetében, inkább a felétől. Közben az önkormányzati feladatok érdemben nem csökkentek. Sőt, ahogy a Covidnál láttuk, az Orbán-kabinet a válságkezelés legtöbb terhét és feladatát megpróbálta rájuk tolni. A jelenség általános: fideszes önkormányzatokat éppúgy érint, mint ellenzéki vezetésűeket. Általánosnak mondható az is, hogy a helyhatóságok megpróbálnak helyi adókból, például a földtulajdon megadóztatásából bevételt szerezni, hogy betömködjék a költségvetésükben a kormány által ütött lékeket. A Magyar Államkincstár adatai szerint mintegy 100 magyarországi településen van földadó. A többségüket független polgármester irányítja, de több mint egytucatnyi fideszes vezetésű. Olyan pedig, ahol ellenzéki a városvezetés, mindössze egy van közöttük, a helyi földadó elleni szervezkedést elindító, mellesleg a családi érdekeltségei révén szintén nagybirtokos Lázár János számára különösen fájdalmas Hódmezővásárhely. Nem valami baloldali összeesküvésről van tehát szó, hanem egy, a kormány által előidézett helyzetről, amelyet a településvezetők hasonló módszerekkel próbálnak kezelni, akkor is, ha – mint mondjuk Hajdúnánáson vagy Baracskán – történetesen fideszesek. Ugyancsak fideszes irányítású az a település – Örményes –, ahol arányaiban a legmagasabb, közel 17%-os az önkormányzatnak a földadóból származó bevétele. Ugyanez az arány Hódmezővásárhelyen százalékban alig kifejezhető.

A másik szál fölfejtéséhez érdemes felidézni: 2010-ben a Fidesz a kétharmados hatalom megszerzéséért fűt-fát ígért mindenkinek. A gazdáknak például a kis családi gazdaságok megerősítését és kiemelt támogatását. Erre a feladatra szerződtették Ángyán Józsefet, akit aztán Orbán – a gazdákkal együtt – csúnyán átvert és elárult, amikor az egész Fidesz-frakciót meglepve az új alkotmányba a családi kisgazdaságok helyett az agrárnagyüzemi integrációt íratta bele, alkotmányos védelmet biztosítva a nagyüzemi földrablásnak. Ezután következett ugyanis a még megmaradt legnagyobb állami vagyonelem, a termőföld rablóprivatizáció útján történő széthordása. Jutott belőle – ha fideszesek voltak – műkörmösnek, tetőfedőnek, fitnesz-edzőnek, meg persze Tiborcz Istvánnak, Lévai Anikónak, Mészáros Lőrincnek, meg a többi Orbán-közeli strómannak és oligarcháknak.

Fideszes földesurak

A Fidesz parlamenti padsoraiban sokan az ország legnagyobb újgazdái közül: Bánki Erik, Győrffy Balázs, Szabó Zsolt, Lázár János, Farkas Sándor, Bencsik János, Varga Gábor, Turi-Kovács Béla, Hargitai János, Czerván György, hogy csak néhányukat említsük.

Azoknak viszont alig jutott, akik miatt állítólag az egészet csinálták: a valódi családi gazdálkodóknak.

Ángyán professzor pontos, helyrajzi számokkal alátámasztott számításai szerint a széthordott földvagyonnak kevesebb mint a 20 százaléka került családi gazdálkodókhoz, de van olyan megye, ahol alig éri el a részesedésük a 10 százalékot. Ők lettek az álca, a fügefalevél a valódi cél, az új fideszes elit földbirtokhoz juttatása előtt – miközben helyben lakó családi gazdálkodóvá minősült például Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor, vagy a hol a spanyolországi Marbellán, hol egy XII. kerületi villában élő, hotelmarketinggel és babaholmi-kereskedéssel foglalkozó Orbán Ráhel is.

Ezt az éveken át gondosan építgetett konstrukciót fenyegeti veszéllyel az önkormányzati földadó. Egyrészt azért, mert a kifosztott önkormányzatoknak valóban kell a pénz, ha alkotmányos feladataikat el akarják látni. Tehát nem restek a földet is megadóztatni – akkor sem, ha a Fidesz színeiben választották meg őket. Másrészt pedig, ha az önkormányzat adóztathat, akkor az önkormányzati választások megfelelő kimenetele nyomán az is megtörténhet, amire a nagybirtok-párti Orbán-kormány sosem vetemedne: a valódi nagybirtokok megadóztatása.

Igény és ok egyaránt lenne rá. Magyarországon még kelet-európai összehasonlításban is kiugróan magas az óriásbirtokok aránya, Nyugat-Európához pedig ebben a tekintetben kevésbé hasonlítunk, mint mondjuk Dél-Amerikához. Franciaországban például egy 270 hektáros birtok már nagynak számít, míg Magyarországon a inkább 3000 hektár felé van a skála vége. Az a birtokszerkezet, amit a Fidesz egy évtized alatt kialakított, Magyarországon utoljára a feudalizmusban volt jellemző.

Lehetett volna másképp is, amit épp a lengyel példa bizonyít. Lengyelországban a mezőgazdaságot valóban a kis és közepes családi gazdaságok dominálják. És nem a lengyel boltok polcai vannak tele magyar agrártermékekkel, hanem fordítva. A lengyel mezőgazdaság sokkal versenyképesebb a magyarnál: semmi nem igazolja, hogy Orbán árulása, a magyar kisgazdák és családi gazdálkodók elárulása és a nagybirtokosok helyzetbe hozása jót tett a magyar agráriumnak. Leszakadás van, immár a régió országaitól is, és európai rekord élelmiszerár-drágulás, elszabadult infláció – ez lett a nagy fideszes földrablás eredménye.

Orvosság a törvényszegésre

Az új földtulajdonosok még a Fidesz földtörvényét is nyíltan megszegik. Miközben a földforgalmi törvény szerint 300 hektár az elvi birtokmaximum, az országban egymást érik a családtagok, sofőrök, kertészek és egyéb strómanok nevére szétosztott, több ezer hektáros óriásbirtokok. Jellemző, hogy Horthy Miklós kormányzó családi birtoka annak idején alig érte el a 700 hektárt – ezzel ma a futottak még ligában sem játszana a Fidesz új földesurai között.

Az Orbán-kormány birtokpolitikája tehát rossz irányba halad, és máris tragikus következményeket mutat. A korrekció egyik lehetőségét éppen a nagybirtokok megadóztatása, például a Párbeszéd – ZÖLDEK által korábban beterjesztett földesúradó jelenthetné. A javaslat, amelyet a Fidesz a saját oligarchái védelmében még tárgysorozatba venni sem volt hajlandó, mérettől függően progresszív módon adóztatta volna meg a 300 hektárosnál nagyobb óriásbirtokokat – természetesen úgy, hogy az egy háztartásban élők nevén lévő földeket egybeszámította volna. Tehát 300 hektárig 0 forint, 300 és 600 forint fölött 1000 forint, de 1200 hektár fölött már 9000 forint adót fizetett volna hektáronként a földesúr – nem másnak, mint a lakóhely szerinti önkormányzatnak.

Kit érintett volna ez a földesúradó? Magyarország törvénytisztelő polgárai közül senkit, mert törvényesen senkinek sem lehet 300 hektárnál több földje. És kit érintett volna valójában? A Fidesz oligarcháit, beleértve Orbán Viktor és Lázár János házanépét. A Fidesz a valóságban minden bizonnyal ettől fél: hogy ha esetleg ellenzéki vezetés kerül az érintett települések élére, még a végén fizetniük kell az ebül szerzett jószágért. Ha a kisbirtokok, a zártkertek adómentessége lett volna a cél, akkor azt írták volna a törvényjavaslatba. De nem ezt írták, hanem azt, hogy tilos az önkormányzatoknak adót szedni a földtulajdon után. Családi gazdaságok helyett fideszes óriásbirtokok, nemzeti érdek helyett magánérdek. Már megint egy egészen szűk üzleti kör és a miniszterelnöki család érdekében történő törvénykezés. Mi lenne ehelyett az ország érdeke? Egyrészt az, hogy a kormány fizesse ki az önkormányzati feladatok költségeit az önkormányzatok számára, mert ez a törvényi kötelezettsége. Másrészt a törvényeket mindenki tartsa be, akkor is, ha Mészáros Lőrincnek vagy Orbán Ráhelnek hívják. Ha pedig nem tartja be, akkor fizessen, akár önkormányzati földesúradót is, amíg nincs jobb lehetőség a jogállami viszonyok helyreállítására.

borítókép: freepik

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére