Minden nyolcadik madárfajt kipusztulás fenyeget

A most megjelent „A világ madarainak helyzete 2022” (State of the World’s Birds 2022) jelentés az eddigi legaggasztóbb képet festi a madarak, és ezzel együtt a Földi élet jövőjét illetően. Az adatok szerint a madárfajok közel felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony. Jelenleg minden nyolcadik madárfaj a kihalás szélére sodródott – számolt be róla a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Csak néhány faj esetében mutatkozik növekedés. Illusztráció: Pixabay/ suju

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International –melyben hazánkat az MME képviseli – négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról.

A jelentés szerint a madarak és a biológiai sokféleség szempontjából legkritikusabb területek hatékony megőrzésének, védelmének és kezelésének kell lennie az egyik legfontosabb intézkedésnek.

Jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze hat százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig.

Azon túl, hogy  a 2022-es jelentés bemutatja a madárpopulációk drámai csökkenését világszerte, arra is rávilágit, hogy mi okozza ezeket a riasztó tendenciákat:

  • Az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, amely a veszélyeztetett fajok 73%-át érinti.  
  • Az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a gyepterületek szántófölddé alakítása miatt Európában 70%-kal csökkent az agrárterületeken élő madárfajok állománya 1980 óta. 
  • Etiópiában a mezőgazdaság miatt egyre zsugorodó gyepterületeken élő endemikus, a Földön csak itt élő szomáli pacsirta állománya 80%-os csökkenést mutat 2007 óta.
  • A nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás szintén jelentős probléma, hiszen évente több mint 7 millió hektár erdő tűnik el, ami a veszélyeztetett madárfajok felét érinti.
  • Az éghajlatváltozás hatása sem elhanyagolható, a veszélyeztetett fajok 34%-ára már most is hatással van, és feltehetően egyre nagyobb problémát fog jelenteni rövid idő alatt.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) részes felei konferenciájának (CBD COP 15) idén év végén zajló ülése döntő pillanat lesz a madarak és az egész természet számára, hiszen az ülés célja a globális biodiverzitás keretrendszer véglegesítése és elfogadása lesz.

„A madarak mesélnek nekünk természeti környezetünk egészségéről, de mi rendszerint figyelmen kívül hagyjuk üzeneteiket – vesztünkre. A világ számos részét már most is szélsőséges erdőtüzek, aszályok, hőhullámok és árvizek sújtják, miközben az ember által átalakított ökoszisztémák küzdenek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással. Míg a COVID-járvány és a globális megélhetési válság kétségtelenül elterelte a figyelmet a környezetvédelmi problémákról, a globális társadalomnak továbbra is a biológiai sokféleség válságára kell összpontosítania” – mondta Patricia Zurita, a BirdLife International igazgatója

„A világ madarainak helyzete 2022” jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak.

A madarak és a biodiverzitás szempontjából legkritikusabb helyek hatékony megőrzése, védelme és kezelése az egyik legsürgetőbb intézkedés. Ezek a Fontos Madárélőhelyek (IBA – Importan Bird Area), amelyek közül 13 600-at a BirdLife International azonosított. A Fontos Madárélőhelyek a Kulcsfontosságú Természeti Területek (KBA – Key Biodiversity Areas) szélesebb hálózatának a magját képezik, és egyre gyakrabban használják a védett területek kijelölésekor. A védett területek hálózatát világszerte ki kell terjeszteni a szárazföldi és tengeri területek 30%-ára, amiben kiemelten fontos szerepet fognak játszani az IBA és KBA területi kijelölések, biztosítva azt, hogy az erőfeszítések a biodiverzitás szempontjából legfontosabb helyekre összpontosítsanak.

A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére a madarak okot adnak a reményre is. Megmutatják, hogy hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre.

„A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül.  A BirdLife partnerek és a többi természetvédelmi szakember elhivatott munkája nélkül a réunioni sándorpapagáj, a kaliforniai kondor, a tarvarjú és a fekete gólyatöcs a múzeumi példányokon kívül már nem is létezne. Ha adunk esélyt a természetnek, az helyre tud állni” – mondtaDr Stuart Butchart, a BirdLife International vezető kutatója.

Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000 hálózat részét képező Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az 56 így kijelölt terület jelentős része korábban nem élvezett természetvédelmi oltalmat. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában. Az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete:

  • Bár 59 faj állománya növekvő, ezek többsége korábbi erős visszaesésből tér vissza, és mára sem érte el az akár csak néhány évtizeddel ezelőtti nagyságát.
  • 40 faj állománya kimutathatóan csökkenő, ebből erősen csökken a kis kócsag, a réti tücsökmadár és a kerti poszáta, kipusztulás szélére került többek közt a császármadár, de korábban eltűnt fészkelőként a kövirigó és a nagy fülemüle.
  • 71 fajról ritkaságuk miatt nem számszerűsíthető matematikailag a trend vagy rejtett életmódjuk módjuk miatt nem rendelkezünk elég pontos adatokkal az állományaik nagyságáról.
  • Még a 26 stabilként ismert madárfaj között is találunk olyanokat, amelyek nem a csökkenő trend miatt veszélyeztetettek, hanem igen kis állományuk miatt (szirti sas, kerecsensólyom, bajszos sármány).
  • Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet.
A kis kócsag is veszélyben. Fotó: PxHere

„A State of the World’s Birds 2022” globális jelentésének megállapításai ijesztőek és felhívják a figyelmet az azonnali cselekvés szükségességére. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok hazai állománya az MME Monitoring Központ MMM (Mindennapi Madaraink Monitoringja) felmérések adatai alapján Magyarországon is 18 %-kal csökkent 1999 óta, és az idei év nyári szárazsága jól mutatta, hogy a Kárpát-medence milyen kitett az éghajlatváltozás várható hatásainak. Különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait mentettük meg a kihalástól.

„Ha a hazai állami természetvédelem, szakmai civil szervezetek és tudományos műhelyek nem léptek volna fel, akkor ma a parlagi sast, a kerecsensólymot és a rákosi viperát is csak a természettudományi gyűjteményekben kereshetnénk” – mondta Dr. Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója.

Borítókép: ID 7801503/Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére