Farkasok nyomait is keresheti az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége

Napjainkban több veszélyeztett vagy védett ragadozó faj esetében az egyik legfőbb pusztulási tényezőt a mérgezések jelentik. A WWF Magyarország és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a WWF részvételével zajló LIFE SWiPE projekt keretében online letölthető tájékoztató anyagot, valamint a méreg- és tetemkereső kutyás egység munkáját bemutató videókat készített, melyek célja, hogy segítséget nyújtson a veszélyeztetett és védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények felderítéséhez.

A ragadozómadarakat és a nagyragadozókat Magyarországon sokáig tűzzel-vassal irtották és kizárólag kártevőként tekintettek rájuk. Mára a helyzet sokat változott és e fajok állományaik egy része növekvő tendenciát mutat. Ennek ellenére vannak olyan fajcsoportok, mint például a ragadozómadarak, amelyek az üldöztetés egy különösen veszélyes és kegyetlen formájával kell, hogy szembe nézzenek: a mérgezéssel. Az ilyen emberi tevékenységeknek a hatására a 70-es évek végére a kipusztulás szélére sodródott hazánkban a parlagi sas (Aquila heliaca). Bár a faj állományának helyzete napjainkra javult, a mérgezések nem szűntek meg és döntően védett és fokozottan védett madarakat érintenek.

A WWF és az MME együttesen azért dolgozik, hogy segítse a természet elleni bűncselekmények, így az illegális mérgezések által az élővilágban okozott károkkal szembeni fellépést, azáltal, hogy segítik a rendőrség, az ügyészség és a bírói testületek munkáját.

Ennek a törekvésnek a részeként az MME már lassan 10 éve használ idehaza méreg- és tetemkereső kutyákat, melyek az eddigi tapasztalatok alapján jelentős mértékben voltak képesek javítani bűncselekmények felderítését.

Az együttműködés eredménye a WWF Magyarország részvételével 2020 szeptembere óta zajló LIFE SWiPE projekt keretében elkészített „Vadvilág ellen elkövetett bűncselekmények Ragadozómadár-mérgezések” című kiadvány, amely az MME elmúlt 10 éveben összegyűlt terepi tapasztalatai alapján foglalja össze a ragadozómadár-mérgezések ismert és jogerős ítélettel zárult eseteit, a bemutatja a mérgezések jogi hátterét, a potenciális elkövetők körét, a leginkább érintett fajokat és a leggyakrabban használt méreganyagokat.

Egy egységnyi. Fotó: Németh András Péter

A WWF Magyarország, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységének, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek szereplésével forgatott kisfilmek bemutatják a keresőkutyák munkáját kiképzés és terepi munka közben. Az MME munkatársai által a HELICON LIFE, majd később a PANNONEAGLE LIFE projektek során kiképezett és létrehozott méreg- és tetemkereső kutyás egység az utóbbi hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését. A kutyás egység a jövőben nemcsak a méreg- és tetemkeresésben vethető majd be, hanem – a sikeres betanítást követően – akár részt vehetnek a hazai nagyragadozó-állomány, például a szürke farkas (Canis lupus) felmérésében, ezzel is segítve azok megőrzését és csökkentve az esetleges illegális elejtéseket.

„Nagyon fontos, hogy a különböző csoportok jobban megismerjék egymás munkáját. Ez a természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos hatékonyabb fellépést is növeli. A SWiPE LIFE projektben azon dolgozunk, hogy ügyészek, bírák, nyomozóhatóságok és terepi szakemberek még szélesebb látókörrel rendelkezzenek egymás szakterületét tekintve, és megismerjenek olyan jó gyakorlatokat, amelyekkel hatékonyabbá válhat a természet elleni bűncselekmények felderítése” – mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország részéről a LIFE SWiPE projekt koordinátora.

„A ragadozók fontos szabályozó szerepet töltenek be az ökoszisztémákban: jelenlétük segítheti a mezőgazdasági kártevők visszaszorítását, a beteg-legyengült egyedek szelektálása révén pedig csökkenthetik a járványok terjedését a prédapopuláción belül.

A ragadozómadarak sokszor kerülnek célkeresztbe vélt kártételük miatt.

Az elkövetők sokszor illegális módszerekhez folyamodnak, pedig szegélyélőhelyek kialakításával és felelős gazdálkodással érdemben segíthető lenne az apróvadállomány” – tette hozzá Árvay Márton, az MME mérgezések megelőzésével foglalkozó PannonEagle LIFE projektjének vezetője.

Az MME 2013 óta a HELICON LIFE, majd később a PANNONEAGLE LIFE projektek során kiképezett és létrehozott méreg- és tetemkereső kutyás egység által kiemelt szerepet játszik a mérgezések elleni harcban. Az utóbbi hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését. A WWF Magyarország részvételével zajló SWiPE LIFE projekt részeként a méregkereső kutyákat pedig azzal kapcsolatban is tesztelik, hogy részt tudnak-e venni a hazai nagyragadozó-állomány, mint a szürke farkas (Canis lupus) felmérésében, ezzel is segítve azok megőrzését és csökkentve az esetleges illegális elejtéseket.

A SWiPE LIFE projektben fontos feladat a nagyközönség ismereteinek bővítése is a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekről. 2022. szeptember 15-én kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a SWiPE LIFE projekt részvételével a vadon élő védett fajok illegális kereskedelméről hazai és nemzetközi viszonylatban, a természet védelméről, illetve a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekkel szembeni hatékonyabb fellépés lehetőségeiről. További információ az eseményről a Varázslatos Magyarország honlapján található.

A LIFE SWiPE projektről:

A LIFE SWiPE projekt célja, hogy az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés javításával és a sikeresen felderített ügyek számának növelésével eltántorítsa a potenciális bűnelkövetőket, és ezzel hosszútávon csökkentse a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményeket.

Borítókép: Jakab Sándor

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére