A meggy jól bírja a hazai klíma változását, de a kajszit sok helyen el kell engedni

Bár a klímaváltozás érezteti a hatását a hazai gyümölcstermesztésben is, egyelőre ne számítsunk magyar olívára, pisztáciára vagy narancsra. A kajszibarackról viszont egyre több területen kell lemondani, és az almát is évek óta sújták a fagyok. 

„Nincs még akkora hatással a klímaváltozás a hazai gyümölcstermesztésre, hogy az új fajok elterjedését vagy hagyományosak eltűnését indokolná, de vannak már látható jelei a folyamatnak. Leginkább az, hogy új kártevők és betegségek jelennek meg, valamint gyakrabban fordulnak elő kárt okozó időjárási anomáliák” – mondta el Very Important Planetnek Takács Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Új kártevők, gyakoribb jégeső és fagykár

A gyümölcstermesztési ágazattal foglalkozó szakember példaként említette, a dióburokfúró-légy megjelenését és nyugat-keleti irányú terjedését az országban, vagy azt, hogy az almatermést veszélyeztető jégesők gyakorisága növekszik, ahogy azt is, hogy 2011 óta egyetlen év sem volt, amikor a tavaszi fagyok ne károsították volna a virágzásban lévő almaültetvényeket.

Bajban az alma is. Forrás: Pixnio

A szakmaközi szervezet alelnökét azzal kapcsolatban kérdeztük, hogyan hat a klímaváltozás a hazai gyümölcsfajokra, milyen hagyományos gyümölcseinktől kell idővel búcsút vennünk, és milyen új fajok jelenhetnek meg helyettük.

Takács Ferenc hangsúlyozta, a klímaváltozás okozta kihívások egyelőre kezelhetők, többnyire lehet ellenük védekezni. A csapadékhiány például öntözéssel pótolható, sőt, 11 éve az államilag támogatott ültetvénytelepítések alapfeltétele, hogy legyen megoldott az öntözés az adott területen. Ugyanakkor például a kajszibaracknál a gyümölcsöt a virágzása idején érő rendszeres fagykárok miatt egyre több termőhelyen be kell látni, hogy nem lehet tovább kifizetődően termeszteni.

Így tehát csökken a gyümölcs termőterülete, és ezzel együtt a betakarítható mennyisége is.

Nehéz tizenöt évvel előre tervezni

Jól állja viszont a sarat a hazai meggy, ami kiválóan alkalmazkodik a Kárpát-medenecében zajló változásokhoz, és dióval együtt a termesztési területe is növekedett elmúlt 15 évben. Szilvából új, sokáig eltartható fajták kerültek be az országba az elmúlt másfél évtizedben – ezek is ellenállnak a klímaváltozás kihívásainak.

Jól bírja. Fotó: Pixabay/wenzlerdesign

„Fontos hangsúlyozni, hogy a gyümölcstermesztés sokkal rugalmatlanabb ágazat, mint a szántóföldi művelés, hiszen nem egy szezon alatt nő meg, és válik betakaríthatóvá a termény. Nehéz azonban ennyi idővel előre tervezni, hiszen nem csak a klíma, hanem a piac és a munkaerőigény, a gépesítés lehetősége is befolyásolja, milyen gyümölcsöket érdemes termelni” – magyarázta a FruitVeB alelnöke.

A kivi még csak kísérleti

„A mi életünkben még nem fognak olívát és pisztáciát termeszteni nálunk, hiszen nem mediterrán, hanem kontinentális az éghajlatunk. Hiába egyre hosszabb és forróbb a nyár, télen ettől még előfordulnak kemény hidegperiódusok” – válaszolt felvetésünkre Takács Ferenc.

Megjegyezte, Zala megyében ugyan most is van kivi-ültetvény, míg mások áfonyatermesztéssel próbálkoznak üvegházi környezetben, de ezek csak egyedi kísérletek, nem jellemzői a hazai gyümölcstermesztésnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére