Csúcson az új lakásépítések száma, a kimagasló infláció ellenére a támogatott konstrukciók miatt továbbra is megéri felvenni a lakáshiteleket. A fővárosi ingatlanárak évek óta kúsznak felfelé, Budapesten már 815 ezer forint az átlagos négyzetméterár, és a vidéken is érezhető a drágulás, mégis a piaci szakértők szerint még évekig 25-30 ezer lakásértékesítésre lehet számítani a piacon. A 2022-es várható piaci trendekről kérdezte a Very Important Plant Balogh Lászlót, az Ingatlan.com vezető elemzőjét.
Tizennégy éves rekordot döntött meg novemberben az infláció, a fogyasztói árak 7,4 százalékkal emelkedtek a tavalyi év hasonló időszakához képest, ilyenre 2007 decembere óta volt példa. Az előrejelzések sem túl biztatóak, a jegybank szerint jövőre sem várható lényeges javulás.
„Az a közvélekedés, hogy az ingatlan jól tartja az árát. A tulajdonosok nem szeretnék, ha csökkenne a lakásuk reálértéke, ezért amikor látják, hogy a kenyér és a tej ára 25 százalékkal emelkedik, akkor ők is beárazzák az inflációt. A vevők ezt csak áttételesen tudják lekövetni, mivel a nagyobb pénzromlás magasabb béreket is eredményez” – mondta Balogh László az Ingatlan.com vezető elemzője a Very Important Planetnek.
Az infláció elleni harc jegyében a jegybank nyár óta emeli a kamatlábakat, bár a folyamat már júliusban megkezdődött, az első hónapokban a fogyasztók még nem érezték ennek a hatását, mivel a pénzintézetek eleinte nem árazták át a hiteleket.
A kamatemelési ciklus pedig kevéssé érintette a változó kamatozású hitellel rendelkezőket, hiszen azok többsége régi ügyfél, akinek már kevés van hátra a futamidőből.
Mivel előbb a kamatot kell törleszteni, és csak utána a tőkét, a kamattartalom miatti törlesztőrészlet emelkedés nem drasztikus, a hitelpiacra történő belépés, viszont már sokkal nehezebb, akinek fix jövedelme van, az csak kisebb hitelösszeghez jut hozzá.
„A minimálbér 200 ezer forintra történő emelése bérfeszültségeket fog kelteni a munkahelyeken, ezért várhatóan az átlagbérek is nőnek. Több pénzt fognak költeni, ezáltal nőhet a kihelyezett hitelállomány, amivel magasabb árú tranzakciókat tudnak majd finanszírozni. Így gyűrűzik be az infláció az ingatlanárakba” – tette hozzá a szakember.
A hitelmoratórium októberi lezárása nem hozott érdemi változást a lakáspiacon, a teljes hitelállomány mindössze hat százaléka maradt benne rászorulóként.
A Zöld Otthon Program viszont átalakíthatja, mivel a fix 2,5 százalékos kamat miatt sokan megfontolják, hogy a használt lakás vásárlása helyett inkább új, energiatakarékosabb olcsóbb fenntartásút vesznek.
Igaz, kötelező kritérium a legalább BB besorolású energetikai tanúsítvány, és a négyzetméterenként legfeljebb 90 kWh éves energiafelhasználás, de ezek az elvárások lényegében már minden épülő lakásra kötelezőek.
„Ennél jobb finanszírozást aligha lehet találni, az ügyfél szinte ugyanott van, mintha venne egy olcsóbb használt ingatlant magasabb törlesztőrészlettel. Teljesen átrendezheti a piacot, hiszen az adatok azt mutatják, hogy az ingatlanügyek kétharmadához valamilyen banki hitel kapcsolódik. Az év elején biztosan pörögni fog az ingatlanpiac, hiszen 2022 végéig lehet még igényelni a lakásfelújítási hitelt és tart még a babaváró program is”– mondta Balogh István.
Tovább folytatódhat a kivándorlás Budapestről és a nagyobb városokból az agglomerációba, ahol még elfogadható áron lehet nagyobb alapterületű minőségi ingatlanokhoz jutni.
2020-ban közel nyolcvanezren költöztek ki, és csak 25 ezren vissza a fővárosba. A szakértő szerint jövőre is az építőipari kapacitás határolja be az ingatlanpiaci kínálatot, hiába van igény, hitel és telek is, ha nincs, aki felépítse a házat.
Borítókép: Pixabay/ 32212