Hogyan zöldülhet tovább Budapest?

    Mit tett a Főváros az elmúlt években a zöldfelületek javítása, a város zöldítése kapcsán? Hogyan készül a város a klímaváltozás hatásaira, és hogyan tehetjük Budapestet a 21. században egy élhető, a környezeti változások hatásainak ellenálló várossá? Többek között ezekről a kérdésekről esett szó április 22-én a Föld Napján a Merlin színházban a most megjelent Budapest 2030 című kiadvány bemutató beszélgetésben. Az eseményen a kiadvány tartalmáról, a budapesti városvezetés hosszú távú zöld víziójáról és a város előtt álló kihívásokról is szó esett. A kerekasztal moderátora Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke, várostervező volt, vendégei: Karácsony Gergely főpolgármester és Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.

    A beszélgetést Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke moderálta, aki bevezetőjében kiemelte, hogy az esemény helyszíne is szimbolikus, hiszen a fórumnak a megújuló Városháza parkban nemrég felújított Merlin adott otthont. „A klímaváltozás már nem a jövő fenyegetése, már benne élünk. Ezért Budapest zöldítése már nem egyszerűen a jövő generációk iránti felelősségünk, hanem saját elemi érdekünk“ – írja bevezetőjében a főpolgármester.

    vagy: https://open.spotify.com/episode/4YHaJCpsdPO8jVzDJrRrQj?si=6653d66d97144ae3

    A második világháború után számos tényező játszott közre abban, hogy a reformkor óta gondosan ápolt városi zöld folyamatosan csökkent és minősége romlott. 2010 környékén az egyre népesebb civil mozgalmak emelték fel elsőként a hangjukat a város zöldfelületeinek védelme érdekében, és elkészültek az első átfogó tervek is. Igaz, még csak az asztalfióknak.

    Amiben igazán nagy fordulat történt 2019-ben, az a zöldterületek kezelésével kapcsolatos szemléletváltás: annak felismerése, hogy a várost az épített és természeti öröksége alkotja együttesen. Ennek egyik első látványos lépése volt a főtájépítészi pozíció újjáélesztése és mára Budapest városfejlesztési stratégiáiban kiemelt cél a zöldfelületek megóvása és növelése.

    „Az európai nagyvárosok közül Budapest egészen biztosan benne van a top háromban, amelyik ennyi és ilyen változatos – a mocsártól a szikes rétekig – természetvédelmi területet tud magáénak. Ezekkel a klímaváltozás során menedéket tudunk biztosítani nemcsak az ember nevű fajnak, hanem minden másnak is, újjáépítve a városi ember és a természet kapcsolatát” – mondta el Bardóczi Sándor.

    A szemléletváltás egyre több gyakorlati döntésben is megmutatkozik, mint az aszfalt helyét visszafoglaló fák a Blaha Lujza téren és más köztereken, a nemzetközileg is többszörösen díjnyertes, természetközeli szemléletben készült Pünkösdfürdő park kialakítása, a 35 ezer új fa ültetése vagy éppen az Egészséges utcák program elindítása és a 210 hektárnyi új természetvédelmi terület kialakítása.

    „Az emberek valójában sokkal zöldebbek, mint ahogy azt a politikusok elképzelik” – hangsúlyozta Karácsony Gergely. Minden tervezés és változás során fontos a társadalmi partnerség, és hogy olyan ütemben haladjunk, amit a városlakók még a magukénak éreznek. Az embereknek meg kell mutatni, hogy máshogy is el tudják képzelni a várost – erre jó a taktikai urbanizmus módszere. A különböző közösségi – udvarok, gangok, lakótelepek – zöldítési pályázatok sikerei is azt mutatják, hogy nemcsak a természetközelségre van igény, de ezzel párhuzamosan a közösségteremtésre is, hiszen várost építeni a XXI. században elsősorban közösségek építését jelenti.

    További információ

    A Zöldülő Budapest 2030 kiadvány innen tölthető le.

    A kiadvány az Otthon Budapesten és a Radó Dezső terv célkitűzéseivel összhangban készült, illeszkedve azoknak a füzeteknek a sorába, amelyek a fővárosi stratégiák mentén mutatják be a jelenleg tervezés alatt álló és futó fejlesztéseket. Eddig megjelent kiadványok:

    Fonódó villamoshálózat

    Újjáéledő rakpart

    Újjáéledő sugárutak

    Oldal Tetejére