Ahogy tavasszal beköszönt a jó idő, egyre többen mennek kirándulni a szabadba. Ha jobban felöltözünk, az esetleges hűvösebb napok ellenére is érdemes a természetben tölteni egy kis időt. Nem mindegy azonban, hogyan viselkedünk ott. Ehhez adunk most néhány jó tanácsot.

A járványidőszak kezdete óta folyamatosan nő a természetjárás népszerűsége, sokan azonban nincsenek tisztában vele, hogyan is illik viselkedni, milyen szabályokat kell betartani, ha kilépünk az ember által teremtett környezetből. Az első és legfontosabb alapelv, hogy mi csak vendégek vagyunk a természetben. Szeressünk, tiszteljük és tevékenyen óvjuk azt, és úgy távozzunk onnan, mintha ott se lettünk volna.

A túrának is megvannak a szabályai: Rácmolnár Milán

A csend gyógyít

A természetben járva figyeljünk a természet hangjaira, hiszen azért is jöttünk, hogy azt halljuk. Ügyeljünk arra, hogy a lehető legkevesebb zajt csapjuk! A hangoskodás, zenehallgatás és bármilyen zajkeltés itt nemcsak másokkal, hanem az élővilággal szemben is tiszteletlenség. Ha nem zavarjuk meg az élővilág rendjét, könnyebben megfigyelhetjük az állatok természetes viselkedését is.

Ne szemeteljünk! A természetben nem mindenütt van kuka. De ha van is, a falvakkal, városokkal ellentétben a természetbe kitett hulladékgyűjtőket nem biztos, hogy hetente többször ürítik. A púposra tömött szemetesek tartalmát a szél vagy akár az állatok is széthordhatják.

A környezetszennyezés elkerüléséért a kiránduláson keletkező szemetet ne dobjuk el, akkor se, ha szerves anyagról van szó, hanem tegyük vissza a hátizsákunkba.

Nem fog megszólni bennünket senki se, ha esetleg a mások által eldobált PET-palackokat, sörösdobozokat, egyéb szemetet is összeszedjük és kivisszük magunkkal az erdőből. Elismerésre méltó, hogy vannak, akik eleve úgy mennek kirándulni, hogy visznek magukkal szemeteszsákot, erre készülve. Ha dohányoznánk, akkor azt a társaságtól minél messzebb tegyük meg, ne zavarjunk vele másokat, a csikket pedig vigyük haza!

Hagyjuk békén az kisállatokat

A magára hagyott állatkölyköket ne fogdossuk! A szülők biztosan vissza fognak térni értük, ezért bármennyire meg akarjuk menteni a kis őzgidát, ne tegyük! Még csak ne is érjünk hozzá! Növénygyűjtés előtt pedig mindenképp fontos az előzetes tájékozódás: ha nem ismerjük a növények eszmei értékét, akkor egyes esetekben komoly bírságra számíthatunk. Ugyanez vonatkozik a védett gombafajokra is – ugyanis ilyenek is vannak.

Ha szalonnasütést is tervezünk a kirándulásba, előtte feltétlenül tájékozódjunk a naprakész tűzgyújtási információkról, esetleges tilalmakról a NÉBIH vagy a katasztrófavédelem honlapján.

Szalonnasütés az erdőben. Fotó: Pixabay/Cimabue

Az elhullott ágakat és gallyakat használjuk fel, és soha ne hagyjuk őrizetlenül a tüzet.

Amikor távozunk a helyszínről, gondoskodjunk arról, hogy ne maradjon ott izzó parázs.

Ha a kirándulásra kutyánkat is magunkkal visszük, a legfontosabb, hogy mindenképp tartsuk pórázon – ez kedvencünk érdekét is szolgálja. Lakott területen kívül, póráz nélkül a vadászok kóbor kutyának vélve lőhetnek rá, vagy a vadászösztönét követve másféle bajba is sodorhatja magát és bennünket.

A védett természeti területeken a szabadban történő sátorozás, „vadkempingezés” nem engedélyezett, szóval inkább a környék szállásadóinál keressünk helyet az erdő helyett.

Védelemre méltó területek

A természetvédelem – és ezzel együtt a büntetőjog is – megkülönböztet egyedi jogszabály által védettnek nyilvánított, és védettnek nem minősülő természeti területeket. Rendeltetésétől, méreteitől, az ott engedélyezett emberi tevékenység jellegétől és más szempontoktól függően egy védett terület lehet nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület vagy természeti emlék. Ha a védett természeti terület védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, azt fokozottan védetté nyilvánítják. Ilyenek a nemzeti parkok természeti övezetei, a bioszféra rezervátumok magterületei és az erdőrezervátumok magterületei.

Ezek pontos helyéről itt lehet tájékozódni, az adott terület határain pedig jellegzetes, ovális táblák figyelmeztetnek, hogy védett természeti területen járunk. Magyarországon jelenleg 326 országos jelentőségű védett természeti terület található, amelyek összterülete közel 850 ezer hektár.

Védett természeti területre gyalogosan engedély nélkül is be lehet lépni.

Fokozottan védett természeti területre történő belépéshez viszont – a jelzett turistautak és tanösvények kivételével – a természetvédelmi hatóságnak a nemzeti park igazgatóság szakértői véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. Hazánknak kevesebb mint 1,5 százaléka áll fokozott természetvédelmi oltalom alatt. Nagyon fontos ezen területek háborítatlanságának biztosítása, ezért a természetvédők kérnek minden kirándulót, hogy ezeken a területeken kizárólag gyalogosan, a jelzett turistautakon, tanösvényeken közlekedjen. A fokozottan védett területen bármiféle természeti kár okozása miatt, akár egy szál virág letépéséért is büntetés jár, a természetvédelmi bírságtól az akár 5 évig terjedő börtönig.

Borítókép: Rácmolnár Milán