Az utóbbi időszakban inkább a biciklitárolás fejlesztésével segítik a közlekedni akarók életét a fővárosban. A Magyar Kerékpárosklub továbbra is azt szeretné, ha Budapesten összefüggő lenne a kerékpározásra vonzó úthálózat, ehhez kerületeken átívelő beruházások szükségesek.
Kevés jótékony hatása van a koronavírus járványnak, a járványügyi szakemberek az egyik hagyományos influenza B/Yamagata törzsének eltűnését, a környezetvédők az üvegházhatású gázok kibocsátásának átmeneti visszaesését említik példaként.
A Magyar Kerékpárosklub felmérései pedig azt mutatják, hogy a lezárások miatt különösen Budapesten emelkedett jelentősen a biciklizés népszerűsége.
Idén februárban több bringás volt a főváros útjain, mint tavaly ilyenkor, ami azt mutatja, hogy sokan megtartották jó szokásukat.
„A trend maradt, és ebben a 2020-as nagy biciklisinfrastruktúra-fejlesztések sokat segítettek. Most a főváros túlnyomórészt bringatárolókat épít, amire óriási szükség van, a kerékpársáv-fejlesztések most szünetelnek. Továbbra is az lenne a fő cél, hogy összefüggő legyen a fővárosban a kerékpározható úthálózat, ne legyenek elválasztva egymástól a kerületek, városrészek” – mondta Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub elnökségi tagja a Very Important Planetnek.
A Kiskörúton a Nemzeti Múzeumnál elhelyezett számláló szerint mindkét irányban több mint egymillióan tekernek el évente, az Astoriánál átjutni a kereszteződésen azonban embert próbáló feladat.
Akik most kezdenek el biciklizni, ki is kerülik ezt a csomópontot. Halász Áron szerint a metró felújítása után a mainál vonzóbbá lehetne tenni a csomópontot.
„Az elmúlt két évben a város hozzászokhatott a kétszer két forgalmi sávhoz, így amikor befejeződik az építkezés, nagy hiba lenne visszaadni az autóforgalomnak a most elzárt külső sávot.
Jelenleg Józsefváros és Kispest felé nincs bringás összeköttetése a belvárosnak, és az Üllői út felvirágoztatásában is nagy szerepet játszhatna, ha többen járhatnának rajta kerékpárral.
A kereskedelem is profitálhatna belőle, sok irodaház, lakónegyed és egyetem között teremtene kapcsolatot” – mondta Halász Áron.
A szakember a fővárosi közösségi költségvetéshez küldött javaslatában a Nyugati tér és a Margit híd közötti biciklisáv befejezését szorgalmazta, a Szent István körúton ugyanis most a kocsik között szlalomoznak a kerékpárosok.
„Problémás még a külső Üllői út, ahol költségcsökkentés miatt nem akarják kialakítani az oda tervezett gyalog-kerékpárutat, illetve egy szakaszon a kerékpársávot. Ezt már jeleztük a főpolgármester kabinetfőnökének, és a Budapesti Közlekedési Központnak is, hogy ha lehet gondolják újra, mert a pestszentlőrincieknek nincsenek elhalmozva biciklibarát úthálózattal” – mondta a Magyar Kerékpárosklub korábbi elnöke.
Szerinte a fővárosnak el kell döntenie, hogy mi lesz a Lánchíddal, eddig szakmai konszenzus volt arról, hogy olyan buszsávot alakítsanak ki, amelyen lehet biciklizni. Az idei I bike Budapest bringás felvonulás útvonalát is a Magyar Kerékpárosklub céljaihoz igazítják április 23-án a Föld napján.
Útvonal
Az I bike Budapest bringás felvonulás április 23-án, 15:00-kor indul a városligeti Királydombtól, ahonnan a Damjanich utca, Rottenbiller utca, Rákóczi út érintésével az Erzsébet hídon ér át Budára. A menet átkel az Alagúton, majd az Attila útról visszafordulva újra átteker az Erzsébet hídon. Ezután a Pesti alsó rakparton éri el az Árpád hidat és a Margitszigetet, ahol délután 5 körül bringaemeléssel zárul.Borítókép: Halász Áron/