Ukrajna az Európai Unió egyik legnagyobb beszállítója, az elhúzódó orosz-ukrán háború nagy mértékben csökkentené a gabonakínálatot. Ez komoly nehézséget okozhat a nemzetközi élelmiszerpiacon. A földgáz árának további emelkedése és az infláció pedig jelentős áremeléshez vezethet.
A gabonapiacra gyakorolt hatás tekintetében sok múlik azon, hogy meddig tartanak a harcok és milyen szankciókat vezetnek be Oroszország ellen. Az ágazati előrejelzések szerint elsősorban a közel-keleti és az észak-afrikai országoknak kell félniük a gabonahiánytól.
Magyarországon ettől nem kell tartani, nem elég, hogy önellátóak vagyunk, évente egymillió tonna búzát exportálunk.
Az energiahordozók drágulása, és az infláció azonban hatással van a szektorra, a műtrágyák ára már a háború előtti időszakban is magas volt, és az állattartók helyzetét is rontja a drága takarmány.
„Kérdésessé vált az orosz export és az ukrán búzatermés betakarítása. A magyar mezőgazdaság erősen függ az importtól, a forint leértékelődése miatt drágábbak lesznek a vegyszerek, gépek, alkatrészek is. A nitrogén-műtrágya ára már tavaly év végén magas volt, erre még egy lapáttal rátett a háború.
A kertészetben biztosra vehető, hogy a költségek gyorsabban fognak nőnek majd a terményáraknál.
Az állattartókat pedig ez kifejezetten rossz helyzetbe hozza a takarmány árának drasztikus növekedése” – mondta Mahr András a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára a Very Important Planetnek.
A magas terményárak elsősorban baromfiszektort és a sertéstartókat érintik érzékenyen, tovább csökkenhet az állomány, ami felszámolásokhoz vezethet. Az uniós szintű túltermelési válság miatt a vásárlók azonban ebből rövid távon csak keveset éreznek majd.
Ha lesz is húsáremelés, abból az energia többletköltséget fedezik az ágazati szereplők. A napraforgó és a növényi olajok piacán azonban érdemi változás várható, hiszen mindkét ország jelentős exportőr.
„A rendszerváltozás előtt a térségben vezető szerepe volt a magyar mezőgazdaságnak, de ez a pozíció elveszett. Az elmúlt tíz évben a kelet-európai vetélytársaink mindannyian megelőztek bennünket. A versenyképesség javítására elvileg adottak a feltételek, a 2023-tól induló Vidékfejlesztési Program forrásai adottak, csak az a kérdés, hogyan használják fel azokat. Komoly párbeszédet kellene folytatni az agrárszereplőkkel, végig kellene gondolni a földszabályozást, és megszüntetni az adminisztratív terheket” – tette hozzá Mahr András.
Az MOSZ titkára az energiafüggőség csökkentését szorgalmazza, szerinte a legfontosabb feladat most a versenyképességet javító fejlesztések támogatása. Úgy látja, a háború miatt a közeljövőben felértékelődik szántóföldi növénytermesztés szerepe.
Borítókép: Pixabay /Schwoaze