Nagyjából ugyanaz történik a kiskunhalasi strand felújításánál kicsiben, mint néhány országos gigaberuházásnál. Van pénz a kivitelezésre, a helyiek érdekeit képviselő civileket kihagyják a döntéshozatalból, a felmerülő környezetvédelmi kérdéseket pedig utólag igyekeznek elhallgatni, vagy orvosolni több-kevesebb sikerrel. A Csetényi-parkban kilenc védett kocsányos tölgy sorsa pecsételődött meg a tervező asztalon. Beszélgetés Kiss Tamással, a helyi Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület biológusával.
Azt gondolná az ember, hogy a Kiskunságban nincs túl sok természetvédelmi feladat.
Nem igaz, hogy az Alföld csak pusztaság, ahol nincs semmi látnivaló. Még a homokbuckák is azok, igaz az elmúlt években a fásítással csökkent ezeknek a területeknek a kiterjedése, de bármerre indulunk a Kiskunságban és a Homokhátságban, találkozunk velük. Meglepő, hogy a helyi túrázók közül is sokan először találkoznak ezzel a természeti jelenséggel. Éppen ezért, most szeretnénk azokat a régi halasi pusztához tartozó, ma már önálló kistelepüléseket, mint Pirtó, Fehértó, Balotaszállás, összekötni Kiskunhalassal, jelezett túrautakkal. Ez online már elkészült, reméljük idén a kijelölés is meglesz.
A térségben halad el az Országos Kékkör is, ez szintén ad feladatot. Az üzemeltetéséért felelős Magyar Természetjárók Szövetsége minden évben meghirdeti, hogy melyik szakaszokat kell felújítani. Tavaly a térségben 38 kilométeren kellett elvégezni a karbantartást.
Milyen rendezvényeket szerveznek?
Nyíltak és ingyenesek a túráink, amennyiben nincs közös útiköltség. A kemény mag mellett már egyre több az új arc. Évente hat-nyolc alkalommal hirdetünk madárgyűrűzést az oktatási intézményeknek, ami nagyon népszerű minden korosztály számára, egyre több gyerek vesz részt ezeken. Tavaly az óvodákban tartottunk természetismereti foglalkozásokat, bemutattuk a környéken élő rovarokat, hüllőket és kétéltűeket. Igyekeztünk közel hozni a természetet a gyerekekhez. A nagyobbaknak, akár gimnazistáknak is tartunk kihelyezett tanórát, bár nem mindig egyszerű az oktatási rendszerbe beilleszteni a terepi foglalkozásokat.
A Homokhárság egyik legnagyobb problémája a vízhiányos ökológiai állapot. Mit lehet tenni ellene?
Párbeszédet kezdeményeztünk a Dong-éri főcsatorna vízmegőrzésének érdekében az érintett helyi gazdákkal, önkormányzatokkal és civil szervezetekkel. A mederben történő vízmegtartásra, és a tárolók feltöltésére az Alsó-Tisza Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) is nyitott. Ma már a tájból nagyrészt eltűnt a víz, a megmaradt tavak mesterséges vízutánpótlás nélkül nagyrészt szárazon állnának.
A kiskunhalasi Sóstó is ilyen, a vízutánpótlása a 60-as évek óta kutakból történik, amire manapság már nem adnak engedélyt.
A rendszeres alacsony vízszint miatt nagy a felháborodás, főként a horgászok részéről, így szerencsére már az önkormányzat is dolgozik a csapadékvíz és a tisztított szennyvíz hasznosításának lehetőségén.
Hol tart a környék egyik kiemelt beruházása, a halasi strand felújítása?
Komoly tervek vannak arra, hogy az ország egyik legnagyobb fürdőkomplexumát hozzák itt létre, csak ahhoz útban van az ott található védett, idős kocsányos tölgyek egy része. A halasi termálfürdő valóban elavult, az ezredforduló környékén sem történt komoly fejlesztés a területen, most van rá forrás, de hiába hívtuk fel még a tervezési fázisban az önkormányzat figyelmét a védett fákra, nem adtak érdemi választ. A fejlesztéssel kapcsolatos decemberi lakossági fórumon a kivitelező, a település vezetése és a térség önkormányzati képviselője már kész tények elé állította a lakosságot.
Azzal próbálták nyugtatni a helyieket, hogy átültetik a fákat, ami azonban szakemberek szerint kivitelezhetetlen, nem is talált a feladatra az önkormányzat olyan céget, amelyik garanciát vállalt volna a kivitelezésre.
Ezeknek az öreg növényeknek hatalmas a gyökérzete, az elszállításukhoz darukat kell felállítani, utat kell építeni, ami összességében hatalmas beruházás, ha sikerülne, az korszakalkotó művelet lenne, európai szinten is. A fürdő közvetlen szomszédságában a halasi Csetényi-park helyi jelentőségű védett természeti terület, ahol szintén a helyiek megkérdezése nélkül folyik nagyszabású beruházás. Kalandparkot alakítanak ki, a gémféléknek, rétihéjának és egyéb nádi madaraknak otthont adó mocsarat kikotorták, helyére csónakázó tavat álmodtak, a korábbi időszakosan vízjárta kétéltű szaporodóhelyeket feltöltötték, az egészet bekerítették és ha majd megnyílik, belépővel lehet csak a régi közparkot látogatni.
Van az egyesületnek felügyeleti szerve?
Szakmai kérdésekben a Kiskunsági Nemzeti Parkra és Madártani Egyesületre támaszkodik az egyesület, utóbbinak tagja is vagyok. Alkalmazottunk nincs, mindent önkéntes alapon oldunk meg, az látszik, hogy sokkal hatékonyabban, szervezettebben kell működnünk, amihez célzott állománybővítés kell.
A jelenlegi kapacitás mire elég?
Havi szinten legalább egy túrát szervezünk a térségben, vagy az ország más részein. Egész évben segítjük a nemzeti park munkáját, terepi megfigyelésekkel, monitoring adatokkal, madármentéssel. Éves szinten 20-30 sérült madár megfelelő ellátóhelyre szállításában gondoskodunk, legyen szó áramütött, ablaknak repült, macska fogta, vagy egyéb módon sérült egyedről. Az ilyen enyhe őszi-téli időjárásban a városban több helyszínen fákat ültetünk.
Kiskunhalas 30 kilométeres körzetében a Szalakóta Life projekt keretében kihelyezett 99 odút kezelünk, ezek nyári ellenőrzését, a madarak jelölését, vagy a gazdákkal történő kapcsolattartást is mi végezzük. Ezek mellet folyamatosan igyekszünk felhívni a figyelmet különféle környezetvédelmi ügyekre, például hulladékproblémákra, vagy a szerintünk szükségtelen szilveszteri tűzijátékra.
Nem csak a háziállatokat, a vadakat, köztük a madarakat is zavarja, ami hideg éjszakákon különösen veszélyes lehet. Sajnos a szabályozások ellenére, nem csak szilveszter éjjel, hanem előtte és utána is több éjszakás problémáról van szó.
Maradandó környezeti károkat okoz, gondolok itt a füstre és a szállóporra. Éppen most szereztünk be egy szállópormennyiség-mérőt a Levegő Munkacsoport Mérj Velünk! programja keretében. Igyekszünk majd diákokat is bevonni az adatok elemzésébe.
Borítókép: Pixabay/WikimediaImages