Számos szabálytalanságot tárt fel az Európai Beruházási Bank (EBB) panaszmechanizmusa a Budapest Airport bővítésével kapcsolatban. A belső vizsgálatot a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) és a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesületnek a Közép-és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Banwatch Network) támogatásával készített beadványa alapján rendelték el. A pénzintézet belső kontrollszervének jelentése több pontban is igazolta a civil szervezetek kritikáit, a többi között azt is, hogy az EBB a beruházáshoz folyósított hitelről alapvető dokumentumok hiányában döntött, és nem tájékoztatta megfelelően a közvéleményt projektről és annak következményeiről.
Az Európai Beruházási Bank 2018-ban hagyta jóvá azt a 200 millió eurós hitelt, amit a repülőteret üzemeltető cég új terminál építésére, a földi világítás felújítására, egy új Cargo City kialakítására és már fejlesztésekre használhat fel. A bővítéssel a jelenlegi évi 150 ezer tonnás teherforgalom további növekedésére és az utasforgalom emelkedésére lehet számítani, ami tovább nehezíti a környéken élők életét.
Közel egymillió ember szenved a létesítmény okozta légszennyezéstől, a zajtól, a közeli kerületekben pedig a légörvények a házakat is károsítják.
A hitelező bank panaszmechanizmusát a Közép-és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózattal együttműködve, az MTVSZ és a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület kezdeményezte a vizsgálatot, a civil szervezetek szerint, ha a pénzintézet komolyan gondolja az éghajlatvédelmet és az emberek egészségének védelmét, akkor a szabályozáson és a banki gyakorlaton is változtatni kell.
„A jelentés szerint a hitelbírálat során a bank és a hatóságok csak részleteiben foglalkoztak a beruházás hatásaival, de egyben az egész csomag környezeti összhatását nem vizsgálták. Az ehhez hasonló környezet- és egészségromboló fejlesztéseket sokkal kritikusabban kell értékelniük a befektetőknek, a hatóságoknak és az EEB-nek is. A környezeti hatások alapos felmérésére van szükség, rajta fogjuk tartani a szemünket, hogy ezek meg is valósuljanak – mondta Dönsz-Kovács Teodóra a Very Important Planetnek.
Az MTVSZ uniós alapok programfelelőse szerint arra is szükség van, hogy a kormány a zajterhelési küszöbértékeket az európai uniós és WHO-s normákhoz igazítsa, és azok alapján kell felülvizsgálni a zajvédelmi zónákat. Az érintett ingatlantulajdonosoknak kivásárlási lehetőséget kell biztosítani, vagy a házakat teljesen le kell szigetelni.
Az Európai Beruházási Bank azt ígéri, hogy heteken belül felülvizsgálja a környezetvédelmi és szociális politikáját.
„A budapesti repülőtér esete azt mutatja, hogy a bank nem veheti természetesnek, hogy az EU-ban megvalósuló projektek mindig megfelelnek a bank normáinak. A panaszmechanizmus jogosan javasolta, hogy az ilyen összetett projektek esetében a banknak megfelelő műszaki, környezetvédelmi és szociális, valamin és nyelvi szakértőket kellene alkalmaznia, hogy segítsék az értékelést és a nyomon követést” – mondta Anna Roggenbuck, a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat szakértője.
A vizsgálat szerint a projekthez nem készült átfogó környezeti hatásvizsgálat, a helyi lakosokkal nem egyeztettek a repülőtér bővítésének terveiről és a hatások enyhítését célzó intézkedéseiről.
A jelentés azt javasolta az EEB vezetőségének, hogy függesszék fel a hitel folyósítását mindaddig, amíg a repülőtér üzemeltetője be nem nyújt egy előzetes környezeti értékelést, valamint azt is, hogy érdemben tájékoztassák a projekt részleteiről a környéken lakókat.
„Bizakodóak vagyunk, reméljük, hogy sikerül végre érdemben felvenni a kapcsolatot a repülőtér üzemeltetőjével, és sikerül megoldani a környezetvédelmi problémákat. Kiegyezést szeretnénk, de ahhoz az üzemeltetőnek is megfelelően kell foglalkozni az üggyel. Egyúttal felhívjuk az Európai Bizottság figyelmét a repülőterekre vonatkozó egységes zajvédelmi szabályozás kialakítására és betartatására”– tette hozzá Frik Zoltán, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület ügyvivő elnöke.
A Budapest Airport közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgálat az EEB belső eljárásait vizsgálta. Kiemelték, hogy a fejlesztések a magyar hatósági engedélyeknek megfelelnek, a vonatkozó jogszabályokat pedig betartották.
A vizsgálatot követően az EBB új eljárásrendet küld a repteret üzemeltető cégnek, amiben előírja, hogy milyen módon kell elemezni és értékelni a beruházások környezeti hatásait.
A Budapest Airport a 200 milliós hitelkeretből eddig 124 milliót hívott le.
Borítókép: Shutterstock