Nyáron, kilencéves korában vonult vissza Falco, a Magyar Madártani Egyesület méreg- és tetemkereső kutyája. A német juhász és társai az elmúlt nyolc évben több mint ezerötszáz bevetésen jártak, terepen, vagy mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését. Az elmúlt időszakban Magyarországon jelentősen megnőtt a ragadozókat ért mérgezések száma, a legismertebb közülük a turai eset volt, ahol 114 tetemet és 141 csalétket gyűjtöttek be, a természetvédelmi kár pedig meghaladta a hat és félmillió forintot.
Minden idők egyik legsúlyosabb madármérgezése volt a turai, a Szent András Dombi Vadásztársaság területén elhullott állatok 96 százaléka védett madár volt.
A többi között 77 barna rétihéja, hét egerészölyv, három holló, két barna kánya, egy rétisas veszett oda, és négy háziállat sem élte túl a bűncselekményt.
Az esetek felderítését a Magyar Madártani Egyesület (MME) és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság méreg- és tetemkereső kutyás egységei végezték a természetvédelmi őrszolgálatokkal közösen.
„Veszélyes ez a munka kutyákra, mert a csalifalatokat nem szabad megérinteniük sem. Az elkövetők általában finom falatokba teszik a mérget, attól függően milyen állatot akarnak megmérgezni. Ha nagy dózisban van a méreg, elég, ha a szájába veszi, a nyálkahártyán keresztül is annyi szívódik fel, ami a kutya pusztulásához vezet, tehát úgy kell megtalálniuk, hogy soha semmilyen körülmények között nem érhetnek hozzá” – mondta Deák Gábor, méreg-és tetemkereső kutyavezető a Very Important Planetnek.
Az első hazai, és egyben első közép-európai kutyás kereső egység, azaz Deák Gábor, és kutyája Falco 2013-ban kapták meg a kiképzést az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási Központjában. Azóta csatlakozott hozzájuk a belga juhász Carlo, rajta kívül egy másik német juhász, Hella. Ők Falco nyugdíjazása óta az MME kötelékében állnak, míg Samu, a Kiskunsági Nemzeti Parkban szolgál.
Munkájuk során a legtöbbször a már régóta betiltott karbofurán tartalmú növényvédő szerrel találkozhatnak, ahogy az Turán is történt.
„Ezt a hatóanyagot régebben talajfertőtlenítőként és rovarirtó szerként használták a mezőgazdaságban. Hatékony szer, a krumplibogártól kezdve a gyümölcsösök kártevőit is kiirtotta. 2008-tól a használata, a forgalmazása és a tárolása is tilos az egész unió területén, mégis a mérgezések 90 százalékáért felelős” – tette hozzá a szakember.
A keresőkutyás egységek a határon túl is segítik a rendőri szervek munkáját.
Deák Gábor és kutyái több esetben illegálisan lelőtt állatok – többek között egerészölyv, héja, holló, farkas – tetemét találták meg, egyszer pedig egy illegális vadászat során elejtett vadmacskát kutattak fel.
„Sok külföldi munkánk volt Falcóval és Carlóval. Szerbiában, ahol hasonló problémákkal küzdenek mint odahaza, többször is terepi helyszíneléseken vettünk részt. Szlovákiában és Csehországban is megtaláltuk a méreganyagot, házkutatások során. Ausztriában már ki sem kellett szagolni a mérget, amikor a gyanúsított meglátta a kutyákat, önként feladta magát” –mondta a szakember.
A legtöbb mérgezés az Alföldön történik, főleg kora tavasszal, ami egybeesik a vadászok által végzett ragadozógyérítés időszakával. A méreg- és tetemkereső egység 2013 óta több mint 450 mérgezett állatot talált meg, ezek többsége védett madárfajhoz tartozott.
A statisztikák azt mutatják, hogy a bizonyítékok felkutatásában is hatékonyak, így abban is nagy szerepük van, hogy a parlagi sasok populációja néhány éves stagnálás után újra növekedésnek indult.
Borítókép: Deák Gábor